1955. február 17. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)

53

I i 4 - 11 ­az. Kalamár elvtárs kérdése arra vonatkozott, hogy/égy főre eső termelékenység magasabb és hogy összefügg-e a számlázásokkal? A vállalatok a IV.negyedben mindent elkövetnek arra,hogy munkájukat számlázzák és az esztendőt lezárják. A szövegben indo­kolásul felhozzuk, hogy a téli munkák lehetővé tették a béralap megenréLését és ennek következménye az, hogy magasabb béralappal kell számolnunk. Ez a termelékenységet is megemeli. A 14 / az épittetőt terheli. Bolgár elvtársnak válaszolva: a közszükségleti cikkek szá­zalékába az export tudtommal nem számit bele. Legutóbbi jelenté­sünkben kitértünk rá és változásról azóta nem tudok. Az egy főre jutó eladási érték ősökként. Ez részben a lét­szám kitöltetlensége miatt van. A létszám ugyanis csak 96,4 /-ra volt kitöltve, de az összehasonlitás az elmúlt év azonos idősza­kára szól. A vendéglátó ipar 4,4 /-os elmaradására kért választ Bolgár elvtárs. Ez legnagyobb részt az árualap kérdésével függ össze. Itt csak tanácsi vállalatokról van szó, nem minisztériumi vállalatok­ról. Tudjuk, hogy év végén milyen nagy volt a kereslet és az ál- lami szektorban lényegese jobb volt az áruellátás, mint nálunk. A változó és a változatlan ár kérdése abból adódik, hogy a sütőipar egyideig a minisztérium irányítása alatt működött, más számokkal. Az egységes mérés nálunk alanul majd ki. Az idén lese majd alkalom arra, hogy rendet teremtsünk ezen a téren. A kubikosok igénybevétele nyilván a szabad kapacitásból ered. Nem kivánom azonban összehasonlítani a kobikosok szervezett­ségét, felkészültségét és más testi adottságukat: lényegesen nagyobb termelési eredményt képesek elérni. Lehet, hogy bérfeszültséget is találnánk, ha a kubikosok bérezését összehasonlítanánk a Kertgondo­zó Vállalat dolgozóinak bérezésével, nem is beszélve arról, hogy e vállalat dolgozóinak az életkora is eléggé magas, a kubikosok pedig t _ * »** ,,mp mr

Next

/
Thumbnails
Contents