1955. január 20. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)

8

.iaa» .ró ' ' * -V. ff M i A vállalatok as exportra ss int áru]: válogatásából visszamaradt, továbbá a korábban még ner. gyártott írueikkok szállít 'sn esetén nem hajlandók minőségi előírásokat vállalni, s ez is igen sok szerződési vitának a forrás.a./23 •/ Számos a vita a színárnya­latok tekintetében io. /24./ A szerződéskötések lényeges hiá­nyossága végül, hogy a felek az érvényben lévő szabványrondcl- kozésekot, valamint azt. hogy a minőség megállapítása minta a- lapjta történt, a szerződésben nem tüntetik ki.*/25./ ^ A szerződési viták egyéb okai közül a nehéziparban az ütemezés kérdése ismétlődik, mert az alapanyaggyártás általában havi ü- tenozést non vállal, sőt a tárgynogyed végére szóló igazolásában külön kikészitcsi időt is szorgalmaz. A gépgyártás erre tekin­tettel ugyancsak nem vállal havi ütemezést. A fémgöűgyölcgcknél a szállítási lemaradás sokszor fontos koznatikni, tápszer, és gyógyászati cikkek szállítását akr.dályozta,/26./ A cipőgytatás­ban az eredetileg negroidclt kellékek helyett sokszor kell uj fajta kellékanyagot biztositani, s mire ennek szükségessége ki­derül ©a gyártó már más irányú lekötöttsége miatt nem válla Íja a szerződőst. /27»/ kivitclozosi szerző de sokkel kapcsolatosan gyakori a szerződéstervezet késedelmes visszaküldése, vagy a megrendelés késedelmes igazolása. E késedelmek legfőbb okr. i a jóváhagyott tervdokkumcntációk, a szükséges hitelfedezet hiánya, vagy késedelme, továbbá a kijelölt vállalat, illetve a szüksé­ges munkaerő hiánya. /28./ b/ A_szcrződ£gck_tcl jesit ésébon_mut atkqzó_hi rnyosstógíij. 13* A szállítási szerződési rendszer a kötelező ijényervényosites elvének a vállalatok részéről való jobb gyakorlati alkalmazása következtében általában betöltötte azt a hivatását, hogy ©a terv- kötclezcttcknck a tervtfolad.atck tcljcsité.oc érdekéhen szükséges tevékenységét jogi eszközökkel összehangolja. A vállalatok a népgazdaság átcsoportosításából származó nehézségeik, valamint az alapanyagokkal és félgyártn nyokkal való hiányos ellátott­ságuk folytán mind következetesebben fordultak döntőbizottsá­gunkhoz. A mennyisógi ós ninősógi tervlcnnradásoknak ez a dön­tőbizottsági érvényesítése lehetővé totto, hogy két terület kivételével a szállítási szerződések hivatásulhat betölthessék. Lazaság egyfelől ©az épitési kivitelezéseknél mutatk zott, ©ahol ©a pótmunkákat szerződéskötés és a szükséges hitelfedezet nél­kül végzik. Sokkal nagyobb hiba azonbgtn, hogy .a kiskereskede­lemnél a minőségi kötbérek érvényesítéso szinto ~tVLjqs'en hi©any- zik. A IcoirnanyprÓgramm követTcozipLcn ncg.növckoilott vás ©áiTók-oR pcsség helytelenül ösztönzi a kiskereskedelmi--szerveket arra, hogy a hiányzó árualapokba forgalonbakerülő áruminőség ellenőr­zését nélkülöző, gyors kiszolgálással pótolják. Maga az eláru­sító bolthálózat létszámkérdések miatt még ©a minőség érzékszor- > vi ellenőrzésére sem alkalmas. A vállalatok központjának ©az ellenőrző tevékenysége is inkább ©az áru egyedi sajátosságaira, mintsem a felhasznált anyagnak és az alkalmazott kivitelezési módnak ©az ellenőrzésére terjed ki. így a kiskereskedelmi vál­•/• 8 * » 0 x ____ Mg ~ _ ___

Next

/
Thumbnails
Contents