1954. november 11. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)
52
75 Jelen t' é 8 a budapesti _ lak o a ok ált a_l _elk öv etett ja-z orendőri kihágásokról. Az év első kilenc hónapjában mezőrendőri kihág i*i cselekmény elkövetése miatt 552 feljelentés érkezett a kerületi kihág ás i-bírókhoz . Ebből mezei lopás cimen 150 .i-etben indult eljárás. KiiiÁ si bíróink a mezei lopások eseteit csak akkor tárgyalják, ha a kárérték a 30.-Ft-ot' n;m haladja meg. Ellenkező esetben az ügyet ót teszik az áll amiigy ész Sághoz . A ,150 mezei! lopás közül 54 feljelentést közöltek az ügyészséggel ,bünvadi eljárás megindítása végett, mórt ezek a 30 Ft-os kar-értékhatárt meghaladták. így pl. n XX.kér. egy némodi l^kós ,ügyét, '’ki ogy kocsira való takarmányt kaszált le-a soroksári tangazdaság földjén. A feljelcntettoknek kisobb része cselekményét non Budapest területén, h’nom vidéken követte ol, do a lakhely szerinti illetékesség miatt itt nyort elbírálást. A kerületi tanácsok kihágúsi birái által tárgyalt mozei lopások legnagyobb részben gyümölcs, lucerna, fü, széna gabona, virág stb. eltulajdonításból származni:. Az ékezett kár a legtöbb esetben csekély jelentőségű, 30 Ft-on aluli. A kiszabott .it 'lotek 20-200 Ft között mozognak, aszerint, hogy mekkora -ez okozott kár, mert n büntetések nagysága *>z okozott kár többszrb öséro .erjed. Túlnyomó részük azonban 20-100 Ft között vm '■? általában ez érintett kerülőt ckben 1-2 esetben került sor ennél maga"bb büntetések kiszabására. Ez érthető is akkor, ha a cselekmények t-'rgyi súlyút nézzük, mert azok nagy része egészen csc-k'ály jelentőségű és sokszor pénzben °lig kifojozhotő károkozásokra vonatkoznak. Nem tartjuk helyesnek, hogy a büntetés sch" ne legyen kövesebb, - int az elkövető havi jövődi lm-'no): 1/3-a. Ez indokolatlan volna, mert az okozott kár oly csekély^ hogy a büntet és nagysága non állna ar'nyban " kiez'bctt büntet % nagysrgáv'l. Egyébk'nt a kiszabott büntetések mindi többszörösét teszik ki az okozott kárnak. Ha non társa,dalmi szektorról v^n szó, a csolokmény cs'k magánvád "lapján vonható eljárás alá. Ennek követ): ezaenyoképon gyakori jelenség "Z, hegy a sértettek non hajlandók a tárgyaljon megjelenni, vagy netnkiv'nják a terheltek megbüntetését, a vádat elejtik és a kihágúsi biró kénytelen az eljár'st megszüntetni. így pl. a XXII. kerületben 36 esetből 16 osot- bon,hczott megszüntető végzést ,a kihágúsi biró, mert a magánvádló non • kivánta az eljárás lefolytatását. Legtöbb mozőrendőri kihágás a II.,III• ,VIII.,X.,XI.,XVI.,XVII• és XXII, kerületekben fordul elő. A cselekmények elkövotése tavasztól őszig terjedő időbon oszlik meg. A ‘.III. kerület kiugrásának magyarázata, ahol 45 ügy volt, abban rejlik, hegy itt általában a parkol: fürc lépésével követik el a kihágásokat és csak ogcsz csekély számmal fordulnak ölő mezőrondőri lopások, úc ozek som a VIII.korülotbon, hanem loginkdbb vidéken. Ellenben a XX.korülctben,csak 15 feljelentés volt, ebből 7 mezei lopás /fakivágás,legeltetés,virágrongálás stb./ Ecy esetben fordult elő, a III.kerületben, hegy aZ egyik tetterŐrő mező-, írt mo gtámadták. Az ügyet a kihágás! biró a kerületi ügyészséghez tette ót A r.3zoi lopáson kívüli mozurendóri kihágúsi cselekmények "lt"1 áb^n csekély jclontősóguok és egészen minimális az okozott kár is. A följelentések főleg fa-ós növónyrcngálásból, gyepletapes ából,t iltott legeltetésből, állati kártevésből, korit ésrcngáláslól adódnak. Utasitottuk kihá'ási bíróinkat, hogy mezei lopások cső leleményei nck elbir'— 9/ <T L 7? ______________________________________________________________________________________________________
