1953. július 9. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)
27
4 - 3 - i talati adatainak a helyességet as elmúlt aszályos ©év okozta átmeneti nehézségek is befolyásolták. Felhalmozódott árukészletei pedig arra ősz nézték, hogy megkötött szerződéseitől is szabaduljon. Ezért sok a kereskedőién éo az ipar között a szerződéskötési vita. Kormányzatunk a forgóalap csökkentésére vonatkozó határozat meghozatalával és az elfekvő készletek felszámolására tett intézkedéseivel jelentősen csökkentette ezeknek a szerződési vitáknak a mennyiségét., Az építőiparban a le több szerződéskötési vitát a tervdokumentáció késedelmes vagy hiányos szolgáltatása, a részletmunkák határidői egybehangolásának a hiánya és az irreális generálkivitclesési határidők, a tervek gyakori módosítása, az építtető gyakori változtatásai és a beruházási hitelek késedelmes megnyitásai okozzák, A tatarozó éc javitó vállalatoknál a javítási szükségletek helyes felmérésének a hiánya következtében 25 - 7o tó-ot tesz ki a pótmunka. A to tervdokumentáció minőségi hibája éc a kivitelezők ellenőrzése során elkövetett mulasztások következtében gyakran találkozunk pótmunkákkal má.3 kivitelezéseknél is. A felesleges 'tnunkák kiküszöbölésének a fontosságára következetesen felhívtuk az Épitési I.-.azgatóság figyelmét. Komoly intézkedés azonban a pótmunkák csökkentése érdekében eddig nen történt, II. A szerződés teljesítésével kapcsolatos tapasztalatok, 1, U leggyakoribb minőségi hiányok. a. A minőségrontás leggyakoribb esetei; ^ gyártási, szerelési, kivitelezési hibák, felületesség, gondatlanság, és a műszaki felkészültség hiánya voltak. Minőségi hiányosságra vezetett még a meg non felelő anyagfelhasználás. Hiba még, hogy az egyes anyagoknak az adott termelési célra való alkalmasságát felhasználása előtt ncn vizsgálták meg. Pótanyag felhasználásánál pedig nincsenek tekintettel az esetleg szükséges konstruk- cióváltoztatásokra. A műszaki ellenőrző osztályok részben opporuniz- musból, részben a szükséges káderek ésborondczéoek hiánya miatt nem mindig végeztek megfelelő munkát. így a Duna Cipőgyár Mco-ja és a kereskedelmi minőség ellenőrző ezorve / a RAGI/ 9o pár cipőt I. * osztályúnak, loo párat II. osztályúnak minősített, holott lo pár szabványon aluli, hibás áru, a többi II. és III. osztályú volt és csak 11 párat lehetett I. osztályúnak elfogadni. Az egyes iparágakban a következő minőségrontások voltak -gyakoriak; b. Az építőiparban: tó I i r ' . _ . mi _____ - _ .
