1953. április 23. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)

48

i- 22 - í

4

tott. Felmerült a biróság e őtt az a kérdés, hogy miért nem áll ott az is, aki felelős azért, hogy 10 hónáéig nincs ellenőrzés.

Általános jelmség ma az is, hogv a házfelügyelők sikkasztják a béreket. Adatokat fogok majd küldeni a VJB-nek. Egy házfelügyelő 8 hónapon át sikkaszt 5.000 forintot. Akkor észreveszik. Az ingatlan- kezelő vállalat kiosztja neki a felszólító leveleket, a nem létesó hátralékosoknak való kézbesítésre. Erre tovább sikkaszt még hat hón*Dig és az összeg 9.000 forintra emelkedik, amig észreveszik. Tehát 14

JS nőnapon keresztül sikkaszt. Ez a házfelügyelő 1938 óta van ugyan- abban a házban. Ha a tőkés háztula.ldonosnak 3 nap alatt nem szolgáltatta be a béreket, akkor azonnal leleplezték, nem engedték 14 hónapig sikkasztani. Nem egv ilven esetet tudnánk produkálni.

A KÖZ'.RT-nél két hónapon keresztül sikkaszt egy üzletvezető ugv, hogv a nani teljesítményt nem szolgáltatja be. Két hónap múlva, mire észreveszik, már 25.000 forint a kár. Szerintem három naoon belül észre kellene venni, ha egy-egv napi teljesítményt nem szolgáltat be. Ez az egyik olvan terület tehát, amelyen az ellenőrzést meg kell szigorítani éa meg kell szüntetni azt a helyzetet, amely szinte csábítja a dolgozókat bűncselekmény elkövetésére. A 19 éves segédmunkásnak 860 forint fizetése volt és szülei háztartásában lakott. Az egész 25.000 forintot szórakozásra, italozásra költötte.

Ilyennek n*m volna szabad előfordulnia. A másik probléma az elítéltek utólagos gondozása. Olyan bűnözők kerülnek a biróság elé, akik a börtönből kiszabadulva nem tudtak elhelvezkedni. Nem gondoskodik róluk senki. Intézményéaen kellene tehát megszervezni, hogy a börtönből kikerültek újra dolgozhassanak és ne essenek vissza a körülmények folvtán.

Az ülnökök propagandájáról csak annyit, hogy az uj

* .. .. v , <49

. ' fo _ __