1952. augusztus 1. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)

97

* !!■■■ * » V ■ » .-Tútp

!

4 I- 59 - 60 Mégis mi az, amivel ezt a hullámzó részét a dolognak lényegesen meg lehet javítani? Természetesen csfck azzal, hogy a pedagógusok rendkívül komolyan veszik a munkát, tényleg felkészülnek óráról- órára, tényleg magas színvonalú foglalkozást végeznek: oktatnak, nevelnek, előadnak a gyerekeknek, és ha tényleg komolyan veszik, minden egyes tanuló kérdését, elsősorban pedig a munkás-tanulók kérdését.

Egy dolog mégis arra mutat, hogy talán nem nagy baj van ezzel az utánzással, és hogy nem estünk vissza a liberalizmusba átmenetileg, - és ez: a bukott tanulók száma, A bukott tanulók száma azt mutatja, hogy az év elejétől az év vécéig, szeptembertől júniusig komolyan vették ezt a kérdést, és inkább buktattak, mint a múlt évben. Csak azt nem tudom, és azt nem lehet egykönnyen bebizonyítani, hogy ez a szigorúság,a buktatás*** párhuzamos volt-e a aagaeabb színvonalú oktatással, a gyerekekkel g való nagyobb foglalkozással, és felhasználását jelentette-e mindannak, amit a Eárt és a kormányzat biztosit a tanulás színvonalának emelésére# a sok pénsbe kerülő tanulószobák fenntartása, a napköziotthonok, a pedagógusok fizetésé- n ek felemelése, a pedagógusok kitüntetése, a "kiváló pedagógus" cim adományozása, dijak tömegei a pedagófcus_napon, - mindezek ki lettek-e használva arra, hogy a pedagógusok kedvét növeljék? Vájjon megmutatkozna-e, ha a pedagógusokat osztályoznánk, mint ahogyan kellene őket valamiképen osztályozni - ki tudnánk-e mutatni a nevelés színvonalának azt az emelkedését, amely ehhez a segítéshez, mint elengedhetetlen előfeltétel, szükséges.

L

_______________________________________

“ ——- —