1952. május 30. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)
49
1 zottság a két tanácsülés közötti munkáról a következő tanácsülésen be“ számol, akkor az egyik napirendi pontnak általános Jellegűnek kell lennie, a beszámolót valamelyik végrehajtóbizottsági tagnak, vagy a VB elnökének kell tartania. Megfontolandó, hogy ez helyes-e. A gyakorlat azt mutatja, hogy nem helyes, és azért tértünk el ettől a módszertől. Mérlegelni kell azt is, hogy a tanács neosak beszámolót kapjon, hanem programmot is. Nem helyes a tanácsot olyan helyzet elé állítani, hogy mindig csak konstatálja az eseményeket is csak tudomást szerezzen a beszámolókból arról, hogy mi történt az elmúlt időkben. Helyes,' ha programmszerüen a Jövő kérdéseit is felvetjük, hogy a tanács kifejthesse álláspontját és segíthessen a munkában. Ami a hozzászólásokat illeti, arra kell gondolnunk, hogy mi a hozzászólások célja.: az, hogy a tanáostag megfeleljen választói bizalmának és aktivan támogassa a dolgozók érdekében a tanács munkáját. Ha nem is készítik elő a felszólalást, ez még nem zárja ki azt, hogy aki hozzá akar szólni, az alaposan előkészüljön. Ha nem is készítik elő a felszólalásokat, valamelyik állandó bizottságnak lehet bizonyos álláspontja és azt valaki akár Írásból is felolvashatja. Más dolog az, ha valakit előkészítenek és más az, ha valaki előkészül, másnak a véleményét is kikéri. Ez nem jelenti azt , hogy őt előkészítették, mert önmaga készült fel egy helyes hozzászólásra. Csakugyan vigyázni kell arra, hogy a karzatról a 2.napirendi pontnál ne menjenek el a meghívottak. Az ipari napirendi pontnál még csak tele volt a karzat, de később a meghívottak elmentek és üres karzet előtt folyt a 2.napirendi pont tárgyalása. Végül megemlítem, hogy szerettem volna, ha Tóth elvtárs nekem is megadta volna a szót. A jövőben vigyázni kell arra, bogy ha az osztályvezető hozzá akar szólni, meg tudja kapni a szót. H i d a s:Egyetértek azzal az értékeléssel, hogy bi— . ■■■■— * . ... WC? .
