1951. december 7. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)

43

* - 17 -20 - Í

nem tudta megválósitani a vágányok középre helyezését.

A másik szempont az, hogy a veszteség mindig visszavezethető valamilyen okokra. Nem akarom kétségbevonni, hogy a technikai műveletek nem voltak jól összehangolva, de nyilvánvaló, hogy Marjai elvtárs úgy beszél, mint egy előkelő idegen) arról beszél, hogy nem dolgoznak jől, vagy pedig nem ismerik a vállalatnál a Pírt ás a kormány határo-zatait a jegyrendszer megszüntetésével kapcsolatban, a bérrendezést illetőleg, ángy ezek milyen eredményeket hoztak a dolgozók számára. Pedig a vállalat felelős elsősorban azért, hogy a dolgozók között megfelelő politikai nevelőmunka menjen. Azt hiszem, hogy ezt Maijai elvtársnak nem igy kellett volna megemlíteni, mint ami több segítséget igényel, hanem úgy, hogy elhanyagolták a nevelést és oktatást, ami jelentkezik munkában, önköltségben, tényszámokban, - és ezek ^ teszik ki azt a rossz eredményt, ami eddig volt.

Gyulai elvtárB beszámolt arról, hogy milyen javulást értünk el. Azt hiszem, hogy ez a kérdésnek csupán az egyik oldala, mert a javuláe nyilvánvalóan jelentkezik pénzösszegben és a termelés eredményeiben.

Itt még néhány fontos kérdésre kell rámutatni. A Végrehajtó- bizottság foglalkozott azzal, hogy Pongrácz elvtárs, mint a Vágrehaj- tóblzottság elnöke, számos szóbeli és telefonon történő figyelmeztetést kap arra vonatkozóan, hogy a város úttestei mindig fel vannak bontva. Tudjuk, hogy nagyon rossz állapotban van a sinhálózatunk, hiszen a múlt rendszer nem gondoskodott a sínek megfelelő pótlásáról,

^ másfelől pedig a felszabadulást követő Időkben óriási az igénybevétel.

Mégis azt hiszem, hogy a munka megszervezésével alaposan lehetne javítani ezen. Rendszeresebb munkamódszereket és olyan műveleteket kell végezni, amelyek kiküszöbölik azt, hogy heteken keresztül fel legyen bontva egy úttest anélkül, hogy helyreállítanák. Szécsényi elvtársnak sokszor meg lett mondva, hogy ebben a tekintetben lényegesen változtatni kell a helyzeten, annyival is inkább, mert tűrhetetlen, hogy a főváros utoál, amelyek általában amúgy sem szélesek, állandóan fel legyenek bontva. A forgalom annyira megnövekedett, hogy az úttest felbontása komoly akadályt jelent. Az elvtársakat bosszantja, hogy hosszú időn keresztül fel vannak bontva az úttestek és nem gondoskodunk arról, hogy megfelelő időben és gyorsan helyre legyenek állitva. lem kell felszedni akkora darabot és a felvonulást úgy kell elvégezni, hogy a feladatnak a legrövidebb időn belül eleget tudjanak tenni. -