1951. október 5. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)
182
, X&2. I |/etoujO-2L g (///■* ^ é c-/u*3)^j A szövetkezetek a IV.negyedévre még 50 ezer^marhaboxot igényelnek, hogy a borításokra beadott cipőket el tudják készíteni. Ezzel szemben a vidék számára alkalmas vifces bőrt kapta meg a főváros, mintegy 10 ezer amire alig van szükség. Ezt is keményáru nélkül kaptuk. Apályaudvarok környékén lévő fiókok túl vannak zsúfolva talpalásra beadott cipőkkel Ez arra enged következtetni, hogy a vidéken lakók is Budapestre hozzák fel a cipőiket raegtalpalni, nem közvetlenül, hanem vasutasok, póstások, kofák közvetítésével. Ebből feketézésre lehet következtetni. Ezen a téren szükséges volna bizonyos megszorító intézkedéseket tenni. A szövetkezeteknél mintegy 40-50 ezer pár olyan megtalpalt cipő Wm) fekszik el, amelyekért már hosszú hónapok óta nem jelentkeznek a tulajdonosaik, ** ez pedig a szövetkezeteknek nagy forgótőke kiesést, anyagelvonást és helyszűkét idézi elő. iltM.+iwM' Véleményünk szerint azokat(a cipőket, amelyekért már egy félév óta nem {j-ettek-ért*, a Bizományi Áruházon keresztül értékesíteni kelle- ujetf» ne* egyrészt a dolgozók jó anyagból raegtalpalt cipőkhöz, másrészt I a szövetkezetek pedig a befektetett pénzükhöz jutnának. Továbbáj véleményünk szerint,a szövetkezeteknek úgy kellene vállalni^a' cipő- talpalásokat, hogy amennyiben 60 napon belül a megrendelő a megtalpalt cipőt nem viszi el, joga legyen a szövetkezeteknek azt a Bizományi Áíuházon keresztiig értékesíteni. iá . . . \ fj tct'M* tiuucjÜAMA /tA£/n< £ ; 6./ A kenyér ellátása körül mutatkozó zavarokat a mai napig sem sikerüli felszámolnunk. Az ipari vonallal folytatott küzdelmünk, /amelyet részben ipari osztályunk, részben az É.M.folytat/ helytelen soviniszta és rentabilitás kérdéseiből eredő okok miatt hiábavaló volt. A kenyér minősége napról-napra romlik, a kenyér kiszállítása mindinkább szervezetlenebb. A hálózatba különösen szombati napon késő esti órákban érkezik a kenyér. Ez annál súlyosabb, mivel a munkáslakta külső területek panaszait a mai napig sem sikerült megoldanunk. ^ A szabad-kenyér bevezetése még növelte a zavart, mert az ipar kapacitása nem elegendő már a szükséges 54-56 vg napi szükséglet letermelésére. A Sütért vállalat, amely vállalataink közül a legfiata" . r labb, abban az időbenfsaervéaődött, mikor már csak olyan munkaerőiéit j tünk képesek erre a fontos területre beállítani, akik közül |-nagyréeatf a vállalatok mint rossz munkaerőt, vagy mint megbízhatatlant bocsátottak el. . y H—-* A szállítási nehézségeket azonban nemcsak a Sütért vállalat rossA vezetésének lehet tulajdonítani, hanem annak is, hogy olyan szálli_ tó parkot vett át, amellyel a kenyér szállítása zavartalan nem lehet. ,, ( qA Előfordul, hogy a hálózatban a szabadkenyér bevezet és é:ieí^már jegyes kenyeret sem lehet kapni, mivel azt, mint szabadkenyeret értékesítik, de zavarólag hat az is, hogy nagy mennyiségű szabad és jegyes kenyér kerül ki Budapest területéről. A kiszállítást még hátráltatja az is, hogy a kenyér súlya egyenlőtlen, úgy az átvételnél, mint a hálózatban való szétosztásnál mérlegelni kell. Sok időt rabol el a péksüteménynek az üzemben, valamint az üzlethálózatban való átszámolása is. 7./ A hús-ellátásánál még nagyobbak a hiányosságok. Minden héten L bizonytalanságban vagyunk, hogy milyen fajta hús kerül ki a háló•/• ►- T - ... * -**.v
