1951. február 20. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)

31

r "

i

i- 2 - . \

kórházakban igen hignn fúrmk /pl. úgy™ nazt n nyersanyagot nz egyik 4 dl-bnn adja, a másik 2.5 dl-bon/, a nagyobb mennyiségből c betegek többet hr jynak neg.

h gyermekkórházek„és gyermek-osztályok étlapjainál helytelen, hogy nen speciáli3 gyermekétrendekkel dolgoznak cgye3 helyeken, hrnen n gyomok egyszerűen n felnőtt idr.g 70-75 ft-át kapja.

A diétás étrendeknél nn y a pocsékolás, 8-10-12 forint.pt ia költenek ogy nap. Ennek okr r.z, hogy a diétás élelmezés non racionális, hnnen ötlots?crü, túlzott és e yénicskodő.

Az adminisztráció igen bonyolult, nehezen áttekinthető. 6-8-féle diétás étrend is készül. Azt azonban, hogy végül ki, niért és nit kapott az étrend alapján, nit különrendelésen, vagy hányon kaptak és niért például hu3 helyett tojást, konpótot, kekszet, csak hosszabb-rövidebb nyor.o- zÚ3sal lehet megállapítani. Mindez az egész képet zavarossá, nehezen ollonőrizhetővé teszi.

Nehéz azt i3 ellenőrizni, ho y hányon és kik esznek jogosulatlanul a kórházi konyhák főztjóból. Nyilt titok, ho 3y n kórházi dolgozók egyos kategóriái, rendszeresen, minden előirt térités nőikül, illegálisan fo bent étkeznek a kórházi élelnozÓ3 terhére,

A tálalás gondatlan, szakszerűtlen. Az étel kihűl, nor. kavarják fel a leveseket, főzelékeket. így például a különböző adagoknak nás és nás a zsirtartolna, stb.

Az árubeszerzésben igen sok a zökkenő. Ebben n tényleges' nehézségeken kivül a szakértők véleménye szerint szervezési hibák is szerepelnek. Az áru előkalkulációja, a várható fogyasztásnak hónapokra való beütomezéso,

®z egészségügyi osztályba!: n docentrclizáltan történő beszerzés fölött valé áttekintése, jobb megoldást kiván.

Az egészségügyi osztály illetékeseinél bizonyos tartózkodás, konzervativizmus észlelhető az újításokkal, kezdeményozésokkcl szonbon. Inkább gazdasági, nint élelmezése-éBzségügyi és általában egészségügyi szemléletű szakemberek. Ez a beállítottság jellemző a kórházak gazdasági és élolnezési szakembereinek többségére is. Az orvosok nagyreszénok holy- telen, a múltban gyökorező 3 szemlélete. Orvosi szabadságuk sérelmét látják az étcl-különrondeléseik nogszabályozására irányuló törekvésekben. Az ápolőszomélyzjt Í3 sok helyon kényolnes, hanyag, rondszortolon, az élelmezés teendőivel kapcsolatosan és szakképzottségük ezirányu hiányossága io nehézeégjket okoz. KovÓ3 n kiképzett diétás ápolónő.

Mindezeket n fogyatékoeságokat összegezve 1951.január 18.-án a Magyar Dolgozók Pártja budapesti szervezete Várospolitikai osztályának adott jelentősünkben a kövotkoző intózkedóseket láttuk szükségesnek:

1./ Be koll vezetni nz ogy alapanyagból készülő, áttekinthető, a célnak nogfelelő, olcsóbb étrendek rendszerét. Ennok kiegészítéséül egyes szakértők azt javasolják, hogy központi előkészítőt kellene létesíteni, nnoly a nagytömegű, ogy nlapnnyac hámozását, tisztítását, stb. előre elvd-czvG biztosítaná az ilyen jellegű főzés önköltségének csökkentését és racionalizálást, időmegtakarítást jelentene. Az ilyen tipusu főzés a diétáé étrendek adminisztrációjának zavarosságát is megszüntetné, .

2./ A különrondelések költséges rendszerét propaganda utján, de ha szükségéé, eréllyel nog kell rondasabályosnl.-fi; ' - ■■ fi . ■ J.' b/ • I

(. —— ---------------------------------------------------