1951. február 20. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)
30
A \ ' •> • * / - • ■s Jelentés a Fővárosi Tanács közkórházainak élelmezési viszonyairól. A fővárosi kórházak élelmezését 1950.december 15* - 1951.janbár 15. között megvizsgáltuk, majd 1951.február 12. és 15.között ellenőrző vizsgálatot végeztünk. Első vizsgálatunk során megállapítottuk, hogy a kórházak étlapjai egyhangúak. Az ételek csekély átcserélgetőssel, csuknom hétről-hetre azonosak. Az étlapokat minden kórház maga tervezi, ennek ellenőre nagyobb különbségek nincsenek, mivel központi értekezleten hetenkint összeegyeztetés történik. A tényleges étkoztotés nem mindig az előre olkészitott étlapok szorint valósul meg, Ennok okai közül 9 váratlanul beállott beszerzési nehézségük mollett - különösen a diétás élelmezés területén - a régi szokáaon foolapuló tömeges "külön-rendcléseket" koll kiemelni. Megtörténik, hogy az étlapon szereplő ételeket ol 3en készitik, mivel azokra az osztályokról non érkozik "igénylés". Ehelyett r legkülönbözőbb különleges ételeket rendelik az orvosok. Az egy napon szereplő étrendekben a leglcülönfélőbb húsokat, főzelékeket, stb. adják ahelyett, hogy akár a normál, akár a "könnyű-vegyes" étrend alapanyagaiból, megfelelő elkészítési móddal, bármilyen szükséges diétás étrendet olkészitn. lek. Tehát az étlap ös3zeállitáaánál nincsenek figyelemnél arra a Szovjetunióban és állami kórhazaink többségében bovo- r zctett rendszerre, hogy az egy napon előforduló ételek lehetőleg azonos alapanyagból készüljenek. Ez drágítja az élelmezést, több személyzetet, több üzemanyagot igényel. Nehezíti r beszerzést, az clőkészitési és elkészítési munkákat. Az anyagkiszabác, melyet nz egészségügyi osztály a kórházak számára kiadott, non korszerű, non tart lépést az idény*.- és árviszonyokkal. Jellemzője: kevés zsiradék, kevés tej- és tejtermék, tejföl, kevés gyümölcs, gyümölcsíz ée o0yéb C-vitamin tartalmú táplálék, foigen 3ok liszt 03 lioztnenü, oz pedig élettanilag nen kielégítő és színvonalcsökkenést jelent. A kalérintartalom igen váltósénak bizonyult az évvégi vizsgálatok során. Az előirt 5.60 Ft átlagos felhasználása mellett napi átlagos 2190 kalória,’tehát .a szükségesnél kb 30 ft-knl kevesebb volt nz étrendek tápanyagaiban. A tényleges kép valamivel jobb, mivel azok a betegcsoportok, nolyek betegségük jellegénél fogva kevesebbet, vagy csak bizonyos korlátozások között - folyadék, stb. - esznek, a többi rész knlórinazánát • emelik. így is azonban kb 25 ft-os kalérintartalom esökkonós ncgállapit- t ható volt, A kórházak között kisebb eltérések voltak. így például a Jáno3-kérház c vizsgált időszakban jobb átlagot mutatott, nint a többi j kórházak. A betogok gyakran ncn kapják mer azt a kalóriát, amely papíron az étlnp- v ról kiszámítható. A kiosztás után, közvetlenül a tányérról vóve a kiszámításhoz az anyagot, többször 20-25 ft-kal kevesebbnek bizonyult a kalóriaszán, mint azt r.z ®nyagkisznbás alapján végzett számítás mutatta. Azt, hogy a betegek valóban mennyi kalóriát fogyaszt®nnk el, azért is nehéz megállapítani, nert az elkészítés Ízetlensége miatt és a tálalás hibái következtében, igen sok ételt hagynak nog. - Nagy a noslékternelée. A nagy noslékrcnnyiség okai között szerepet játszik rz is, hogy egyes 'bő k _____________________________________________-——----------—------------------------—------■*=----------1----------
