1950. november 28. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)
69
I zőket a munkaverseny kiértékelésében, mert azok a globális mondatok, amelyeket az előterjesztésben olvashatunk, különböző lehetőségekre adnak alkalmat. ?P.C.A versenypontok között majdnem mindenütt szerepel az ujitáeok száma ésaz ujitások bevezetése. Egy következő pontban: a tapasztalatcsere és a munkamódszer átadások arányszáma. Nem tudom, ho& hü képet ad-e a kiértékelés során, ha az újítások számát és az újítások bevezetését vesszük figyelembe. Feltétlenül az a helyes, ha nem az ujitások számát, hanem értékét fo vessz"k figyelembe, mert ha egy üzemben, pl. a Fővárosi “enyárpyáran 100 újítást nyújtanak be, összesen százezer forint értékben, egy másik üzemben pedig - mondjuk a °eatornázásl Müveknél, vagy másutt - oaak két ujitást, de 200.000 forint értékben, akkor feltétlenül az utóbbi az értékesebb. Ugyanez vonatkozik a tapasztalatcsere és a munkamódazer- átadások arányi®, -“em mindig nyújt hü képet, ha csak a számszer”- séget vesszük figyelembe, tehát pl. azt, hogy tiz esetben tartottunk tapasztalatcserét és 50 esetben munkamódszer-átadást. riltétlefo _ nül szükséges ezért, hogy forintbeli számszerüséget mutassunk ki. A másik dolog pedig, amelyről szólni akarok, hogy számos helyen találjuk ezt a kifejezést: a termelékenység emelése, ennyi, meg ennyi százalékkal, -- fajlagos anyagfelhasználás, a termelés túlteljesítése stb. A nyereségrészesedésnél ugyanakkor mindenütt csak száz százalékot vesznek figyelembe. Nem tudom, hogy a száz százalék hü képet fog-e nyújtani, mert hiszen, ha 5 százalékkal növeljük a fajlagos anyagfelhasználást vagy a termelékenységet, vagy magat a termelést, akkor ez magával hozza, hogy a nyereségrészesedést is magasabb arányban kell teljesíteni. Nem száz százalékos nyereségbefizet ádt kellene tehát figyelembe venni, hanem mmm—mm ■ # I l *---------------------
