1950. június 27. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)
38
JV í^r*--ra-s j-41 - i MaJ ercsi k-Kovácsné 3x5 Az volna e keresem a pénzügyi osztály felé, hogy a féléves eredmény alapján tegyen alapos Jelentést, még pedig a költségvetési kiadás- és bevétele előirányzat alapján pontosan k mutatva, hol van j többlet, illetve hol használtak fel kevesebb összeret. Krre feltétlenül szükség van. Se hatalmas nagy munka és nem tudom, hogy ezt Így a plénumban pontosan ki lehet-e tárgyalni? Hogy mennyire fontos ez o kérdés, azt mutatja az elhangzott hatalmas hozzászól áa-áradat, amelyből igen sok Jó szempont Jött ki. Különösen Jónak tartom, hogy Kegy kartárs tisztázni kívánja az utalványozási jogkör kérdését, t egy máaik javaslatot ia tett a póthitel összegének korlátozása tekintetében. ízt nem tudnám megszavazni, mert ellentétben van a személyi vezetés éa felelősség elvével, de a gyakorlati élettel la. Ha a kerületi viszonylatban bizonyos póthitelre van szükség, mostanában hetek, sőt hónapok telnek el, amíg a kerület az égetően szükséges póthitelhet hozzájut. Épen ezért ez a rendszer nem szolgálja az életet. Nekem az volna a Javaslatom, hogy az elnökhelyatteeeknek a másfél tízezred összegszerüség- re meg kell adni a póthitel engedélyezée Jogát, sőt ezt a keretet az eln k tekintetében még emelném. X* szolgálja a gyakorlati, életet. Philip Rudolf: Elvtársak! A* elején már úgy látszott, mintha a főváros pénzügyi helyzete nagyon sötét lenne éa úgy kezelnék itt a pénzt, mint Caáky-ezalmáját. Volt egy ilyen hangulat. Azt hlezem, hogy ez réezben abból adódik, hogy a Jelentés még ügyetlen, szóval valamennyiünknek éa a pénzügyi osztálynak is meg kell tanulnia olyan Jelentést csinálni, amelyből látható a helyf zetl A másik pedig az, hogy Varga elvtárs válasza egy kicsit bizonytalan volt éa valahogyan az volt az érzésünk, hogy a pénzügyi helyzet elcsúszik éa körülbelül az történik, amit az események produkálnak. Meg kell mondanom, hogy a ml ez évi költségvetés nk igen i L - *
