1990. szeptember 18. - Budapest Főváros Tanácsa tanácsülési jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.101.a.1)

110

teamek működnek, amelyekben az osztályfőnökök és a gyermekvédelmi felelősök, orvosok is részt vesznek. Ezek mintáértékűek az iskolai gyermekvédelemben. A pedagógiai asszisztenseket is eredményesebben lehetne foglalkoztatni a gyermekvédelemben: pl; a családok és gyermekek helyzetének figyelemmel kisérésében. 1975-1986-ig működött a kerületekben a gyermekvédelmi szakfelügyeleti hálózat, ami elősegítette, hogy az isko­lák tudatosabban végezzék a veszélyeztetettség felis­merését, a szükséges intézkedések megtételét. A gyermek- védelmi szakfelügyeleti hálózatot érthetetlen központi intézkedés adminisztratív úton megszüntette - amit az országban elsőként hoztak létre, tevékenységük eredmé­nyes volt - , visszaesést okozott az iskolák szakmai tá­mogatásában, az egyedi gyermeksorsok figyelemmel kiséré­sében, emiatt az iskolák magukra maradtak a gyermekvé­delmi problémáik megoldásában. A gyermekvédelmi ügyekben a tanácsadást jelenleg a pedagógiai szaktanácsadók vég­zik, tevékenységük egyik részterületeként. A koordináci- ó visszaesett, a kerületekben és a fővárosi tanács mel­lett is elmaradt a gyermekvédelmi albizottság szervezé­se. A Művelődési Bizottság ezt a feladatot nem volt ké­pes betölteni. A gyermek és ifjúságvédelemben részt vevő egyéb szervek tevékenységének értékelése: A legjobban kiépített a nevelési tanácsadók hálózata, ahol növekedett a pedagógiai-pszichológiai gondozásban részesülő gyermekek száma /1984-1985-ben 4.841 fő, 1988­1989-ben 7.157 fő/ A legveszélyeztetettebb korosztály, a középiskolások már kevésbé veszik igénybe a tanácsadókat. Pszichés gondozá­sukat elsősorban a szakoktatási intézmények ifjúsági ta­nácsadó szolgálata végzi,évente több mint 600 fiatallal foglalkoznak, ez annak ellenére csak töredéke a rászoru­1Í I K * ' -- — - ■ ■ ■ ■---­- 30 -

Next

/
Thumbnails
Contents