1990. szeptember 18. - Budapest Főváros Tanácsa tanácsülési jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.101.a.1)
111
k lóknak, 17 iskolában tartanak kihelyezett rendelést. Újszerű kezdeményezés, hogy az 1989-1990. tanévtől a XX. kerületi nevelési tanácsadó mellett - kísérleti jelleggel - olyan iskolák működnek, ahol a neurótikus, nehezen nevelhető alsó tagozatos gyermekek oktatása, pszichés terápiája párhuzamosan történik meg. Budapest nagyvárosi jellege, az esetek sürgőssége megkívánná, hogy legyen a fővárosban éjjel-nappal működő krízishelyzeteket segitő nevelési tanácsadó- és segélyszolgálat. A családsegítő központok 1985 évtől kezdték el a működésűket, amely a teljes családra kiterjed és együttműködnek a nevelési tanácsadókkal. Egy-egy családsegítő központ évente átlagosan 1500 családdal foglalkozik olyan önkéntes igénybe vehető szolgáltatást nyújtanak, amit egyetlen intézmény sem vállalt. Számos gyakorlati és életviteli probléma megoldásához nyújtanak segítséget. Eddigi tevékenységük a lakosság körében zömmel elismerést váltott ki. A megelőző gyermekvédelem egyik alapvető szintere a gyámhatóság,ahol az utóbbi években erőteljesen növekedett azoknak a veszélyeztetett gyermekeknek a száma, akik érdekében hatósági intézkedéseket kellett tenni: 1985-ben 17.726 gyermeket, 1989-ben 31.024 gyermeket tartottak a gyámhatóságok veszélyeztetettnek. Országosan 1985-ben 20,4 %-át, 1989-ben pedig már 23,9 %- át tették ki a fővárosiak. A megelőzésben részt vesznek az egyházak,családgondozói hálózat kiépítése lenne szükséges, ahhoz, hogy ne ke- rüljün sor hatósági intézkedésre. Egyetlen gyermekvédelemmel foglalkozó szerv sem tudja a szülő helyett a gyermeknevelést megoldani. Naivitás lenne azt gondolni, hogy a gyermekvédelem önmagában fel tudja számolni mindazokat a körülményeket, amik a veszélyhelyzet kialakulásához vezetnek. V MA I ilMHHHRr ! _-____i— ^ ____ - ~ - 31 I
