1990. június 19. - Budapest Főváros Tanácsa tanácsülési jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.101.a.1)
137
[ ► -1 ‘ ' v- > - <'-1*i^'ryK9rB4msNSm a 5^ F'iJVf** >* ity -FvE&fr''- i.ífP^W^P<WrWVWí'« h in- 32 I rejött - egységes elemeket nélkülöző - jogi szabályozás indokolatlanul eltér, ellentmondásokkal terhes. Pl. bizonyos segélyfajtáknál a saját jogú nyugdijminimum, mig másoknál az özvegyi nyugdíjminimum veendő a számitások alapjául. A Fővárosi Tanács a VII. ötéves középtávú szociálpolitikai programját 1987. júliusában fogadta el. A dokumentum részletes helyzetfeltáró elemzést, a konkrét szociális fejlesztési, szervezési és helyi támogatásokat foglalja egységes szerkezetbe. A megfogalmazott célkitűzéseket és feladatokat az érintett szakigazgatási szervek és kerületi tanácsok az ágazati és a helyi sajátosságok figyelembevételével érvényesítették középtávú szociálpolitikai programjaikban. Az egy évtizedes életszínvonal visszaesés napjainkra egyes társadalmi rétegek elszegényedését, szociális ellehetetlenülését eredményezte, s mind jelentősebben bővíti azok körét, akik társadalmi segítségre szorulnak. Másfelől az elosztható javak növekedésének lassulása, reálértékének jelentős csökkenése szűkíti azokat a fór- rásokat, amelyek a minimális létbiztonság megteremtéséhez járulhatnak. A piaci gazdaság felé történő nyitás olyan területeken is teret nyert, ahol a korábbi központi újraelosztás mechanizmusa a társadalmi igazságosságnak jobban megfelelő hatást gyakorolt, pl. a szociális elemek kiiktatása az árképzésből, a korábbi ingyenes szolgáltatások fizetővé tétele, stb. Ht A tömeges elszegényedés következményei országosan egymillió létminimum alatt élő, mintegy másfél millió társadalmi minimum alatt élő embert érintenek, köztük immár az aktiv kereső, gyermekes családok vannak többségében. Emelett terjednek, illetve bővítetten termelődnek újra a társadalmi beilleszkedési zavarok súlyosabb alakzatai. Megjelent a munkanélküliség, megoldatlan a cigányság ♦ É m í *
