1989. december 12. - Budapest Főváros Tanácsa tanácsülési jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.101.a.1)
3
r ' ' ’- A lakőházfelújítás volumene az utolsó 0 évben az emelkedő állami támogatás és lakbérek ellenére sem volt megőrizhető, mert a bevételek reálértékét csökkentette az infláció. Emiatt az eredeti elképzelésektől eltérő- x en csökkent a teljes, és növekedett a részleges felú- i jítások száma. Ez évtől pedig a lakóházfenntartás állami támogatása nominálisan is csökkent.- Ezideig a jogszabályok az állami ingatlanok kezelését az ingatlankezelő vállalatok kizárólagos feladatává tették, nem nyújtottak lehetőséget a rugalmas változtatásokra. Az ingatlankezelés szervezete és munkája állandó, jórészt jogos kritika tárgya. A mai helyzetért egyaránt felelős a mindenkori gazdaságpolitika, az irányítási-ösztönzési rendszer és az ingatlankezelés struktúrája. Ma már tudjuk, hogy a lakóépületek ilyen mértékű államosítása hibás lépés volt.- A lakásépítésre alkalmas vagy azzá tehető területek mennyisége behatárolt, hosszú távon fogyó tendenciájú; új nagyobb, összefüggő építési területek kialakítása rendkívül költségigényes; a kis társasházak és családi házak építése iránti igények kielégítése korlátozott, a kereslet és a kínálat területileg eltérő.- A lakásépítés és fenntartás budapesti költségei az országos átlagot meghaladják. Amíg az építési költségek 1983/87.között országosan az árszínvonal növekedési ütemével megközelítően azonosan, 36X-kal, addig Budapesten 48X-kal, a fenntartási költségek ennél naI gyobb ütemben emelkedtek. Az elmúlt évben a lakásáremelkedés üteme gyorsult, meghaladta a 20%-ot. Emiatt súlyosbodtak a fizetőképességi problémák, egyre több az olyan igénylő, aki az új személyi tulajdonú lakást még a támogatásokkal együtt sem képes megvásárolni.- A fővárosi funkcióból adódóan olyan feladatok is je> lentkeznek, melyeket többségében bérlakásokkal lehet csak kielégíteni. Ilyen pl. a szanálások miatti elhelyezés, az állami, tudományos, kulturális szervek ká- • dér utánpótlása.- Egyre nagyobb az újonnan alakuló gazdasági szervezetek *% helyiségigénye is, amelynek egy része - a jogszabályi korlátok ellenére - a lakásalapot terheli.- Három közép-európai nagyváros összehasonlító adatai szerint 1976-1986. között az új építések és a lakás- megszűnések egyenlegeként Budapesten 20X-kal, Prágában 19%-kal, Bécsben 8%-kal nőtt a lakásállomány. A 100 lakásra jutó lakosok száma azonban Budapesten a legkedvezőtlenebb: 258 fő, ez a szám Prágában 232, Bécsben 179 fő. Az 1 lakúszobás lakások aránya Budapesten m * ^ Is • \'/V y«j Jr 'iMtüin*? I MBm. , _ _____
