1989. december 12. - Budapest Főváros Tanácsa tanácsülési jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.101.a.1)

123

34, Prágában 33, oécsoen 22%, s komfort nélküli ás félkomfortos lakások aránya Budapesten 26, Prágában 15, Eécsben 25 %.- A fővárosba való bevándorlás üteme s számítottól eltérően nem csekken. Ennek következtében 3udapest lakónépessége 15£ 1. óta 53 ezer fővel növekedett, s ez év elejére elérte s 2.113 ezer főt. A 100 lakásra jutó iakóK szárra az évtizedeken át tartó csökkenéssel szemben az utóbbi 2-3 évben stagnál (25E). Egyre nagyobb a társadalmi nyomás s fővárosi ingatlanszerzést és a lakásigénylás benyújtását korlátozó szabályok feloldására .- Folyamatosan no a lakásigánylásek száma, 1555. áv

. végén 71.100 igényt tartunk nyilván, ezen belül a lakással nem rendelkezők (57.QC0), illetve a tanácsi bérlakást igénylők (52.000) száma emelkedik. Arányuk 30,

2%, illetve 73,4%. Számolni kell azzal, hogy sz 1970-es évtizedben született nagyobb létszámú korosz- ^ tályok a 90-es évek elejétől családalapítók lesznek,

emiatt a lakásigények tovább növekednek. Jelenleg a fiatal házas igénylők száma 19.000, arányuk 2£,6 %.- A lakásbérleti jog igen részletes, ugyanakkor merev •--A és társadalmilag igazságtalan szabályait és ellentmondásait az simult másfél évtizedben a többszöri módosítás ellenére nem sikerült feloldani. A szerzett jogok alapján álló szabályozás fokozatosan a bérlők jogait növelte, a lakásbérlet a bérlők és utódaik számára kvázi tulajdonként funkcionál. Ugyanakkor a lakással nem rendelkezőket jövedelmi-vagyoni viszonyaik szerint "szelektálja" és belekényszeríti a tényleges tehervállalást készségüket meghaladó magántulajdonú lakások vásárlásába, építésébe. A központi jogszabályok a különféle adminisztratív tiltások ellenére több spekulációs lehetőséget adnak.- Rugalmatlan ás bürokratikus a névjegyzékes lakáse, losztási rendszer. Sorozatosan nem sikerül megteremxeni az igények és a felhasználható lakásalap összhangját. A tűrhetőnél magasabb /2ooo-2Soo között mozog/ az üres lakások száma. Sok kritika éri a lakásgazdálkodás mai gyakorlatát. A piacorientált vállalkozói lakásépítés és a tanácsi hatósági lakáselosztás &3yre többször ellentmondásba ás árdekösszeütközésbe kerül.- A vállalkozói lakásépítést akadályozza az általános pénzügyi forráshiány, az adó ás hitelpolitika. A la- kásmobilitást nehezíti a lakástámogatási hitei magas kamata és ez év elejétől megváltozott feltételei.

XI a'- ■

■

— — ,- 3 -