1989. szeptember 15. - Budapest Főváros Tanácsa tanácsülési jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.101.a.1)
230
’ '------------------------------------------------- --------------f * A szavazategyenlőség esetére kidolgozott alternatívák közül a leginkább támogatott megoldás a "C" alternatíva. A minősített többség kérdésében a felsorolt lehetséges változatok támogatottsága nagy szóródást mutat. ' A közmeghallgatás elnevezés negativ töltése miatt sokan javasolják inás kifejezés használatát, és a módjára az önkormányzati testület jogosítványának előírását. 2/b A helyi képviselők szerepének növekedésével összhangban feltétlenül szükséges, hogy évente meghatározott munkavégzés alóli felmentésben részesüljenek, s emellett átlagkereseten túli díjazást is kaphatnak az önkormányzatoktól . » gKMa 2/c A koncepcióból nem derül ki egyértelműen, hogy milyen • módon képzeli el a kormányzat az önkormányzati testület bizottságainak és a tanácsi hivatalnak szánt feladatok és hatáskörök elkülönülését. Ennek részletesebb és közérthetőbb kifejtése indokolt. I A bizottságok összetételére nézve a véleményezők helyesnek tartanák, ha a törvény nem mondaná ki, hogy a bizottság tagjainak többsége tanácstag legyen. Lehetséges változat lehet a kettős bizottsági rendszer, melynek egyik oldalán a területi érdekeket érvényre juttató, átadott hatásköröket gyakorló területi bizottságok állnának /tagjaik képviselők -lennének/, másik oldalán szakértői feladatot ellátó szakmai bizottságok szerve- I ződnének, akik megfelelő díjazás ellenében "professzionális" javaslatokkal segítenék a testületet és a hivatal munkáját. Helyes, hogy az önkormányzati testület maga dönt a választmány létrehozásáról, de igényként merült fel az is, hogy a választmány összetételét központilag ne szabályozzák, arról a testület dönthessen. Álláspontom szerint a jelenleginél határozottabb elkülönítést igényelne a bizottságok, a választmány és a polgármester (elnök) feladatköre, ugyanis a javaslatban ezek több ponton is fedik egymást. Ezen párhuzamosságok megszüntetése a felelősségi viszonyok tisztább elkülönítését is szolgálnák. x 2/d A polgármester (elnök) választás módjával kapcsolatban a ^ vélemények nagy többsége a közvetett választás pártján áll. Vitatható, hogy ezt a kérdéskört nem a választójogi törvénynek kell e rendeznie. . { A polgármesteri (elnöki) státusz, politikai súlyának N növekedése e tisztség főállásban történő betöltését indokolja, különösen a nagyvárosokban. ' I J3& !■ , _________________________ I
