1989. szeptember 15. - Budapest Főváros Tanácsa tanácsülési jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.101.a.1)
223
jobban a helyi sajátosságok érvényesülését. 2/f. Mint arra a későbbiek során részletesen kitérek, többen kifogásolták a képviselő testületek működését megyei szinten. Mégis azok, akik állást foglaltak ebben a kérdésben, az "A" alternatívát támogatják, azaz a megyei önkormányzat fakultatívan nem vállalhat fel feladatokat. Volt olyan álláspont is, mely szerint az önkormányzatisággal nem egyeztethető össze az, hogy az önkormányzat csak a jogszabály által kötelezően előirt feladatokat látja el, megfosztva döntési szabadságától. A "B" alternatívával kapcsolatosan észrevételként jegyezték meg, hogy a fakultatív feladat vállalásból adódó összeütközések a települések és a megyei önkormányzatok között csupán eljárási szabályokkal nem oldhatók fel. Véleményem szerint a megye a jogszabályban előirt feladatain túl fakultatív feladatokkal is felruházható a települési önkormányzatok megbízásából és egyetértésével, ugyanis csak akkor töltheti be a regionális ön- kormányzati szerepét. A fenti biztosítékok nélkül viszont a települési önkormányzatok rovására a megye elérheti a jelenlegi szerepét, ami nem lenne kívánatos. 2/g. Az önkormányzatok elnevezésével összefüggésben megoszlottak a vélemények. A magam részéről a területi önkormányzatok elnevezést támogatom, amelynek részeként a települési, városrészi és a regionális önkormányzatokat is elfogadásra ajánlom az első pontban kifejtettek alapján. Emellett fontosnak ; tartom, hogy ez nem szorítkozik kizárólag a képviselő testületre, hiszen az önkormányzat jelentős tartalma ennél tágabb, és elhatárolódik az ugyancsak lényeges szakmai önkormányzatoktól. Ezért már a koncepció címében is területi önkormányzatokról szólnék. A véleményező a belső szervezeti egységek megnevezésével - hivatalfőnök (hivatalvezető, hivataligazgató) ki- * . vételével, melyet magyartalannak, kifejezéstelennek tartottak - egyetértettek. Érkezett olyan észrevétel is, mely a régi közigazgatási elnevezések (főispán, alispán, jegyző) újbóli alkalmazhatósága mellett foglalt állást. Saját véleményem az, hogy a polgármester sem jobb kifejezés (csak német eredetű) mint a tanácselnök (ez pedig orosz alapú), de különösen indokolatlan a megkülönböz- . tetés a főpolgármester elnevezéssel, hiszen az önkormányzatok között elvileg nincs jogi különbség (s mellesleg 1930-tól a főpolgármester a kormány, a polgár- mester pedig a városi önkormányzat képviselője volt a fővárosban). A hivatalvezető nem fejezi ki azt a tartalmat, hogy az e funkciót betöltőnek a helyi köz- igazgatás vezetőjének kell lenni, ezért nem javasolom. [H ________as_____ mm l- 4 -
