1989. szeptember 15. - Budapest Főváros Tanácsa tanácsülési jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.101.a.1)
221
\ '- 2 lom és önkormányzatiság nem a központi hatalom "önkorlátozásaként" (3.old.2.bek.), és "központtól megkapott lehetőségként" (4.old.2.bek.) értelmezhető, hiszen ez az abszolút hatalom (államrezon) filozófiáját tükrözné. Javasolom ennek a gondolatnak a következetes figyelembe vételét a koncepció egyes fejezeteinél is. / Az alábbiakban a koncepció fejezeteihez és alpontjaihoz igazodva fejtem ki észrevételeinket. r I. A helyi önkormányzat fogalma 1. Az önkormányzat fogalmának meghatározásakor a jogalkotó községi, városi és megyei szintre telepiti az önkormány- ' zatokat. Mindez némileg ellentmond a IV. fejezetben a ,■ megyei önkormányzatról Írtakkal, hiszen ezen fejezetnek csupán egyik alternatívája lenne az, hogy megyei szinten önkormányzati képviseleti testület működjön. Véleményem szerint helyesebb lenne úgy fogalmazni, hogy a helyi közösségek hatalomgyakorlásának egyik formája a te- f rületi alapon szerveződő önkormányzás, amely elsősorban ✓ a természetes települési egységekben (község - város), képezheti alapját a politikai hatalom és a közigazgatás intézményes kiépítésének. Emellett a települési önkormányzatokon kivül működhetnek még területi alapon szerve- j ződő önkormányzati közösségek a települések egyes részein , és a településeket szervesen összekapcsoló régiókban. Álláspontom szerint egy-egy települési egységen belül a x különböző szinten működő önkormányzatok párhuzamos meg- léte esetén azok működése egymás jogainak korlátozásával járna. Ezért a fővárosra vonatkozó részletes koncepció kidolgozása és elfogadása előtt megfelelőnek tartom azt a megjegyzést is, hogy a főváros területén is működnének önkormányzati jogú helyi képviselő testületek, mert ez ^ bármelyik alapmegoldással összhangban álló. * Megjegyzem, hogy a - politika és a politikum - jelentésbeli különbségek elválasztásához hasonlóan indokolt lenne, ha a koncepció szóhasználatában a települési területi - önkormányzás - lenne a választópolgárok közösségi ' joga, mig az - önkormányzat - magát az intézményesült ön- kormányzást (helyi szavazás, népi kezdeményezés, választott testületek és végrehajtó szerveik) jelentené. * (6.old.) / Megítélésem szerint indokolatlan különbséget tenni az ön- kormányzati jogosítványok gyakorlásánál a választójog és a népszavazáson való részvételi jog esetében. Amellett, hogy ez a közösség jogait is korlátozza, hiszen az ön- kormányzathoz való tartozást felülről kötik meg, érthe22/ [ I i
