1989. szeptember 15. - Budapest Főváros Tanácsa tanácsülési jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.101.a.1)
213
kább célravezetőnek. Lényegében egy ésszerű és szükséges munkamegosztásról van szó a helyi és a ierúle:i crv L kormányzatok kózctt. Az ú| megyei képviselőtestület némely vonatkozásokban speciális önkormányzat, számos sajtos vonassai. igy különösen; rencelkezik ugyan különböző bevételi forrásokkal, de adót nem vethet ki; rendeletalkotási ,cca korlálozctt, mert rendeletet csak abban a körben alkothat, ^nely sajátos feladatai ellátásához szükséges 3 A „3" variáns az önkormányzati testület nélküli megyére vonatkozó elképzeléseket tartalmazza E mecye- koncepció szerint a területi szint ónkormányzatként értelmezhetetlen, mivel minden igazgatási feladat természetszerűen településeken, illetve települések közötti viszonylatban merül fel. Másrészt a hagyományos megyei hatalomkoncentrációt csak akkor lehet oldani, ha mindenfajta eloszlási, mérlegelési funkciót normatív oályara terelnek és/vagy átadják őket a helyi képviselőtestületeknek A középfokú intézmények fenntartásának és fe;:eszté- v sónek meghatározó kerete, szervezeti tormája a társulás lenne. A jelzett társulás a helyhatósági önkormányzatok „szerve", maga azonban nem lenne önkormányzat Az államigazgatási feladatok ellátására a meg/ében hivatal működik. A hivatal központi rendeltetésű államigazgatási szerv, amelynek saját mérlegelési körébe tartozó feladatai nincsenek. A társulás határai nem, vagy nem feltétlenül ( esnek egybe a megyei hivataléval, bár a társulás megyei léptékű is lehet. Amennyiben területi politikára szü*ség van. azt a központi tervezés regionális szemléletű megújításával, másrészt az önkormányzatok területi érdekszövetségei útján kell érvényre juttatni. 4. A két megyei változat A. alternatíva A megyei önkormányzat alanyai a megye közigazgatási terü'elén élő (állandó jelleggel ott lakó) állampolgárok. A megyei önkormányzat alanyai önkormányzati jogaikat közvetlen módon (megyei népszavazás, népi kezdeményezés), vagy közvetetten, választott megyei képviselőik útján gyakorolják. A megyei önkormányzati testület kialakítása többféle módon történhet. a. változat • A megyei önkormányzat képviselőit a települések választópolgárai választják. b. változat A megyei önkormányzat képviselőit a helyi önkormányzatok választják. (Ezen belül reális lehet egy ún. elekto- 1 ^ ri rendszer beiktatása.) c. változat A megyei önkormányzat tagjai a helyi önkormányzatok vezelő tisztségviselői (polgármesterek). Az eddigi szakvélemények az a.) és különösen a c) változatot támogatják. Előbbinél maradéktalanul érvényesülne a közvetlen demokrácia, míg az utóbbi mellett különösen az szól, hogy valamely település érdekeinek hatékony képviseletére elsősorban a polgármester képes és alkalmas, mint tolepütéspolitikus Fokozottan megV alapozott ez a változai akkor, ha a helyi önkormányzatok első számú vezetőit közvetlenül a lakosság választaná Bármelyik megoldás esetén további eldöntendő kérdés, hogy milyen legyen (milyen módon és milyen elnevezéssel jöjjön léire) a megyei képviselőtestület — nyilvánvalóan — választott vezetőiének, elnökének a jogállása. Valamennyi változai esetéban egyaránt lehetséges a közvetlen vagy a közvetett választás, utóbbi nyílt vacy titkos szavazással. A váliozaiok függvényében szabályozandó a megyei képviselőtestület elnöke ezen minőségnek V megszúnése-megszuntetése is. Megfelelő megoldásnak a bizalmatlansági indítvány jogintézményének bevezetése tűnik. s A megyei önkormányzati testület tagjainak jogai és kötelességei azonosak a helyi képviselőtestület tag.amax jogaival és kötelezettségeivel. v Az új választási törvénnyel összhangban szükséges a képviseleti testületi tagság megszűnésének részletes V szabályozása. A megyei önkormányzati leiadatok és hatáskörök > A megyei önkormányzat feladata a települési szinten el nem látható középfokú ellátás-szolgáltatás b:rtcs<\ fása. (A településközi, illetve a megye egészére kiterjedő szolgáltatások vagy speciális jellegű ellátások biztosítása) A megyei önkoimányzat részt vesz — a települési önkormányzatokkal együtt — a terület- és településfejlesztési feladatok tervezésében és megoldásában. A felsorolt feladatok ellátása érdekében a megyei önkormányzat művelődésügyi, egészségügyi és szccáits (középfokú) intézményeket, továbbá vállalatokat létesíthet és tarthat fenn. A megyei önkormányzat /is/ létesítheti és működtetheti különösen a kővetkező intézményeket és infrastrukturális hálózatokat (amelyek egyúttal a megyei ónkormányzati tulajdon tárgyait is képezhetik); — kórház, ideértvo a jelenleg megyei vagy városi fenntartású általános és szakkórházakat, % — a rendelőintézetek közül azok, amelyek kórházzal integráltak, — szociális otthon(x), — gimnázium, S — 25 — j- J/l Íj y------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------—— -------------
