1989. szeptember 15. - Budapest Főváros Tanácsa tanácsülési jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.101.a.1)
212
I IV# A MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT 1 Az önkormányzatiság alapkövetelménye, hogy a különböző szintű és típusú önkormányzatok kőzett ne íe- gyenek jogáilásbeli különbségek és hierarchikus viszonylatok. Kulcskérdése tehát az önkormányzati törvénynek a mai megyei tanács irányító szerepének kiiktatása, mivel az az utóbbi két évtizedben a települési önkormányzat ki- J építése egyik fő gátjának bizonyult. Meg kell szüntetni az uddig döntően a megyei végrehajtó bizottság vertikális irányítási jogosítványaiként megfogalmazott, helyi szervi és szakmai ügyekre egyaránt kiterjedő befolyásolást, a pénzújraelosztó funkciókat, a helyi és területi feladatok egymásba épülését. a) A megyei tanács jelenlegi funkcióinak többségét le kell építeni. Feladatai közül ugyanis számos — legalábbis állami feladatként -* szükségtelen. Másokat az állami beavatkozás új felfogása alapján hatékonyabban és garanláltabb feltételrendszert teremtve láthatnak el más szervek (pl bíróságok). Némely hatáskört pedig már meg- * lévő dekoncentrált szakszolgálatnak indokolt átadni, mert azok. gyakorlása amúgy sem ad tehetőséget önkormányzati mérlegelésre. Szükséges a szakigazgatási intézmények jogállásának teljes körű rendezése. A szolgáltatásszervezés körében pedig egyes feladatok kikerülhetnek a tanácsi szférából. b) Egyes, mai megyei ellátást, illetve speciális szolgáltatást nyújló intézményeket — mér csak csekély számuk miatt is — célszerűbb lehel központi szintről fenntartani. Más intézménytípusok tekinteiében jogos lehet az az igény, hogy kerüljenek a helyi (elsősorban a városr) önkormányzat rendelkezése alá. hiszen többségében a megyeszékhely város lakosságának igényeit elégítik ki (pl. megyei könyvtár, művelődési ház). A rnai megyei tanácsi vállalatok jó része esetében a tanácsi alapítás már nem jeleni különösebb befolyást. A szolgáltatások minőségének javításában való érdekeltségüket más, közvetett mechanizmusokkal kell biztosítani (gyógyszertéri vállalatok, építőipari és beruházó vállalatok stb.). A közüzemi vállalatok mai monopolisztikus rendszerét is oldani kell. Működésükben a települési önkormányzalok érdekeltségét gazdasági társasági formák révén lehelne biztosítani. (A megoldás feltételezi a tulajdonreformot.) c) Egyetértés van abban (is), hogy az ún. államigazatási feladatok ellátása a jövőben is megyei feladat lesz. Ezek részben az egyedi hatósági ügyek első és „másodfokú" intézését, részben a helyi önkormányzatok állami törvényességi felügyeletében való részvételt jelentik. Emellett jogszabály megállapíthat speciális megyei hatáskört is (pl. a honvédelmi igazgatás területén). E hatáskört a megyei hivatal gyakorolná. d) Külön is hangsúlyozandó, hogy a megyei szint jövőbeni szerepével kapcsolatban különösen élesen vetődik fel a dereguláció szükségessége. e) A megyei funkciókat és egyáltalán a megyei önkormányzatiságot illetően eddig két variáns alakult ki. (Az egyes változatok néhány ieHegzetes vonását tükrözi az önkormányzatok gazdasági alapjaitól szólő II. fejezet.) 2 Az elsó változat megtartja megyei szinten az önkormányzati képviseleti testületet Az önkormányzó megye mellett különösen a következő érvek szólnak: a) Szükséges egy olyan testület, amely képes összefogni a települési érdekeket, és azt hatékonyan megjeleníteni a központi kormányzat felé A történelmi tradíciók és a nemzetközi tapasztalatok egyaránt azt mutalják, hogy a megyei önkormányzat ennek a legmegfelelőbb formája. Nem hagyható figyelmen kívül az sem, hogy a je- lenlegi megyei területi és népességszámbeli aránytalanságok ellenére egyértelmű az emberek értelmi kapcsolódása. kötődése egy-egy megyéhez (pl. valaki somogyi, szabolcsi, nógrádi). A megyék mellett szóió érv ebben a körben az is, hogy bizonyítottan nincs létjogosultsága a jelen gazdasági és társadalmi körülmények között valamiféle régiórendszernek — sem a megye helyett, sem felett. J b) Megfelelő összetételű és hatáskörű megyei testület alkalmas a helyi érdekek ütköztetésére és összegezésére. c) A sokoldalú vizsgálatok azt igazolják, hogy az ellátatlan területek, hátrányos helyzetű térségek felzárkózta- > fásának elsősorban megyei szinlű feladatnak kell lennie, mert azt egy központból nem lehel hatékonyan irányítani. Az új felfogású megyének fontos funkciója tehát a gyengébb adottságú települések segítése. d) Részben az előzőekkol összefüggésben, de azt meghaladóan általában is felmerni a területi tervezés szükségessége. E tevékenység koordinációját a megyei testület hatékonyan képes ellátni. e) A gyakorlati munkavégzés során időről időre jelentkeznek olyan feladatok, új célok, amelyeknek szükséges a területi ösztönzése, támogatása. Ilyen pl. a számitógépes program megvalósítása f) Az önkormányzati törvény önmagában még nem jelenti azt. hogy eiősödik a községi hivatalok személyi állománya. Ehhez bizonyosan hosszabb (átmeneti) időre van szükség. Reális követelmény, hogy a megye megfelelően segítse a községi államigazgatási feladatok végzését, de különösen az ott dolgozók képzését és továbbképzését. g) Végezetül vannak olyan szolgáltatások, amelyek a megye egész területére kiterjednek, illetőleg speciális ? igényeket látnak el. Ezeknek a létesítésót és működtetését nem lenne helyes centralizálni, ugyanakkor e feladatokat célszerűen és gazdaságosan a települési önkormányzatok sem tudnák ellátni (pl. megyei kórház, speciális szociális intézmények). Az önkormányzati testülettel rendelkező megye állal történő fenntartásuk látszik a léginfra 'v. . - — 24 — J/J
