1989. szeptember 15. - Budapest Főváros Tanácsa tanácsülési jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.101.a.1)

211

B. változat I

k E változatban a helyi önkormányzatok letéteményesei a kerületek. A lóvárosi képviseleti testület nem tett be

helyi ónkormányzati funkciókat, a kerületi önkormányzatok jársutt szövetségeként működne.

C. változat

Budapest főváros kizárólagos gyűjtőhelye az önkormányzati jogosultságoknak. Ebben a megközelitescen a kerületekben hivatali szervezetek működnek, illetőleg a fővárosi önkormányzat által meghatározott hatáskörökkel rendelkező képviseletek (választmányok, elöljáróságok).

A tóvárosi önkormányzati rendszer és az agglomeráoyó még részletes elemzést igényel. A részkcnceocó megoldást igényel a főváros és a vele szoros kapcsolatban lévő agglomeráció kapcsolatának igazgatási megoldj dására. Két alapmegoldás különböző variációi merülnek fej. Ai egyik a „fúziós egyesítés", melyben a települése* részben vagy egészben elveszítik önkormányzati önállóságukat, a másik megoldás az önkéntes vagy kény- szertársulásos alapon új típusú kétszintű igazgatási rendszer.

A fővárosi részkoncepció olyan irányítási és igazgatási megoldást tart indokoltnak, amelyik a települések t önállóságát nem érinti, csak az önkormányzatok társulási, egyesülési és szövetkezési jogaira alapítva az irányítási pozícióban jelent változást. Az ún. föderatív megoldás részletei attól függnek, hogy a fővárost önkormányzati rendszer melyik változata valósul meg.

A nemzetközi tapasztalatok az olyan gazdasági (vállalati) formák fejlesztésére mutatnak, ahol az igazgatótanácsban „részvényesek" az érintett önkormányzatok.

Mind a városközösségek, mind a főváros ás agglomerációja lehatárolásába indokolt bevonni az érdeken helyi önkormányzatokat is. E modellek természetszerűleg igénylik a településtudományi szempontok figyelembevételét is.

+

ffft

*

m

s

B

\

•

S

8

\

► ■ I V

*

Ji

%

*

^ -23-