1989. szeptember 15. - Budapest Főváros Tanácsa tanácsülési jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.101.a.1)
210
; ben a társulásban résztvevők állapodnak meg. A társulásba va'ó belépés, kilépés, a megállapodás jóváhagyása a p képviselőtestület hatáskörébe tartozik. Megyei onkormanyzat esetén új formaként alakulhat ki irárosi és a megyei önkormányzat táisulása térségi feladatokra (Hatósági ügyekre nem terjedhet ki.) A megyei onkormanyzat egyes intézmények fenntartására megállapodási (szerződést) köthet azzal a hetyi önkormányzattal, ahol az intézmény van. Hatósági társulások Hagyományai vannak, speciális szakértelmet igénylő államigazgatási feladatokat a hetyi, elsősorban a községi önkormányzatok hatósági társulásban célszerűen láthatják el. A hatósági társulásokra is az általános ervek az irányadók, feltételeit, részleteit az érdekeltek megállapodásban határozzák meg. 3. A városközösség a) A nagyvárosok megyén belüli elhelyezése a képviselet, az érdekérvényesítés síkján feszültségeket hordoz, s megoldatlan agglomerációjuk helyzete A jelenlegi megyei városi kategória erre nem alkalmas. A nemzetközi áttekintés sem mutat egységes megoldást, de egyező abban, hogy az általánostól eltérő szabályozást, kapcsolatrendszert építenek ki. Törekvés van arra. hogy az agglomeráció rrjagját alkotó nagyvárossal a szűk vonzáskörzet igazgatási egységet alkosson. Ezzel szemben hat a szűk vonzáskörzetben lévő önkormányzatok önállóságának igénye. Erre tekintettel kétszintű struktúrák alakulnak ki, megegyezésre jutva a központosítás és a helyi önállóság mértékében, arányában. Az együttműködésre létrehozott képviseleti szerveket általános hatáskörű képviseleteknél közvetlenül, sajátos hatáskörű képviseletek esetén közvetett módon választják. Nyugat-Európában az a tendencia erősödik, hogy az agglomerációigazgalásra nem az általános hatáskörű, , hanem a közvetett választások útján létrejövő testülettel rendelkező, többcélú, sajátos hatáskörű szervek jöjjenek léire. i / b/ A nemzetközi tapasztalatok alapján az előkészítő munkában felmerüli a nagyvárosok agg'omerációja sajátos szabályozásának a szükségessége. Közvetlenül átvehető nemzetközi megoldás nincs, társadalmi, gazdasági viszonyainkra épülő hazai megoldást indokolt kidolgozni. Javasolható forma a városközósség. A véroskőzősséget a nagyváros és a szőkébb vonzáskörzete alkotja A nagyváros és a községek is megtartják önkormányzatukat. (A nagyváros az egyes városrészekben választmányt hoz létre a városrész ügyeivel való foglalkozásra, a lakosság közvetlen bevonására.) A városkőzösség a megye jogállásával rendelkezik, nem része a megyének, közvetlenül kapcsolódik a központhoz. Megalakításáról az Országgyűlés dönt, a mintegy rtegyedmiliiónyi népességű agglomerációkban. A városközösség a törvényben meghatározott feladatokat tálja el, miként a megye. Képviselőtestülete közvetett választással jön léire, elnöke célszerűen a nagyváros polgármestere. A megyével való párhuzamosságok elkerülése végeit a városkőzösség egyes feladatokat a törvény alaeján vagy megállapodás szerint a megyére kiterjedően lát el (pl. rendőrkapitányság). 4. A főváros A fővárosról az alkotmány és az önkormányzati törvény is külön rendelkezik. Joggal merül fel az is, hogy külön törvény rendelkezzék a fővárosról és a városközösségekröl. Emellett szól az, hogy sajátos szabályok a meghatározóak. az átalakulás olyan mértékű, hogy több ütemben valósítható meg. Amennyiben az önkormányzati törvény rendelkezik a fővárosról, akkor széles körű felhatalmazást ad a fővárosnak saját statútuméban a sajátosságok rendezésére. A fővárosról külön részletes koncepció készül. Az előzetes szakmai javaslat több alternatívát vázol. A nemzetközi megoldások egyezőek abban, hogy a nagyvárosoknak, a fővárosnak kiemelt jogállást, az általánostól elteiö szabályozást (is) adnak. A főváros jogállásának három fő sajátosságát indokéit elemezni: / * — az ország fővarosaként kiemelkedő politikai jelentősége és funkciója, — egy településen belül két szinten működő önkormányzati testületek, , — a fővárosi agglomeráció önkormányzataival való kapcsolata. A fővárosi részkoncepció a következő — vázlatosan ismerteteti -— alternatívákat veszi számításba. A. változat A fővárosi kerületek adottságai számottevően eltérőek. Egyfelől kialakult egy urbanisztikailag jól körülhataiol- ható városmag (city), ahol egységes önkormányzat indokolt, kerületeiben választmányokkal. Máslelól a külső kerületekben teljes önkormányzatú kerületi tanácsok szükségesek A tóvárosi önkormányzatot létrehozhatja a törvény, de lehetőséget adhat arra is, hogy a kerületi önkormányzatok társuljanak. Ebben az esetben a fővárosi tanács egyrészt mint helyi, városi tanács működne a belső városrészben, másrészt mint .ir.e- . , gyei" önkormányzat a társult külső kerületi önkormányzatokkal. « |- * —22 — jH ^ * *———
