1989. szeptember 15. - Budapest Főváros Tanácsa tanácsülési jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.101.a.1)
209
IT ~I 1 | séra önkormányzati testületet választ. Meghatározott feladatokra — államigazgatási ügyek és kózds intézmények | I — a törvény köteiezó társulási rendel el. A 8. változat fenntartja a közös tanácsot, megváltozott, korszerű tana.om’ mai. a társközségek között új viszony megteremtésével. A. változat 1 a/ Kózcs hivatali szervezet létrehozása és fenniartása ,a törvény alapján kötelező az ezer lakosnál kisecb községekben. A helyt önkormányzat általános kötelezettsége, jicgy az államigazgatási és az önkormányzati feiacatck szakszerű, törvényes intézésre alkalmas hivatali szerveze(et létesítsen és tartson fenn. Körülményeink kőzett, a gyakorlat által igazoltan ,az ezer lakosnál kisebb községi önkormányzatok önállóan nem tudnak megfeleió acca- rátust működtetni. A közös tanácsok értékei közül viszont feltétlenül megőrizendő a kiépült szakmai szervezet. Ez állami, központi követelmény, de állampolgári érdek is. ' A hivatalvezetői az érintett képviselőtestületek együttes ülése nevezi ki. A hivatali munka folyamatos ellenőrzésére az onkormányzatok választmányt hozhatnak létre. Az ezer lakosnál nagyobb önkormányzatok is létrehozhatnak közös hivatalt. így. ahol bevált, ott saját einatá- ^ rozásuk szerint megtartható a mai közös tanácsok közös apparátusa. Közös hivatal a megyén belül alakítható. Abban a körben, ahol kötelező a közös hivatali szervezet, ott a helyi önkormányzatok állapodnak meg a résztvevőkről és a székhelyről A közös megegyezés hiányábáh a megyei hivatal vezetője (esetleg a belügyminiszter) jelöli a közös hivatali szervezetet. A községi önkormányzat az érdekeit sértő kijelölés ellen biróságnoz fordulhat. A közös hivatal fenntartásához, fejlesztésében az érintett önkormányzatok kötelezően, lakosságarányosan já- - s rulnak hozzá. Aliami támogatásukban ennek fedezete benne van. S A2 ezer lakosnál kisebb község is vállalhatja az önálló hivatali szervezet fenntartását, ha az államigazgatási feladatait nem teljesíti, elrendelhető a kőtelező társulása. b) Közős intézmények fenntartása A társulás önkéntességének elve alapján az önkormányzatok közös intézményeket hozhatnak létre, megállapodásuk tartalmazza a közös intézmény irányításának, fenntartásának szervezeti formáját, feltételeit, módiét A törvény kötelezővé teszi a közős tanácsok által létrehozott, n több község szükségleteit kielégítő intézmények további közös fenntartását. Különösen az állalános iskola, óvoda, körzeti orvosi szolgálat az. amely a társ- községek szükségleteit közösen szolgálja A közös tanácsoknál a „tulajdon" két formája alakult ki: mmtíen társközségnek van külOn tulajaona és van közös tulajdonuk a közös intézményekben. Ezek az intézmények általában nem oszthatók fel, nem oszthatók szét. A társult önkormányzatok a közős fenntartáshoz, fejlesztéshez arányosan járulnak hozzá. (Kivételesen, ha az intézmények megoszthatók, ebben közös megegyezéssel a helyi ónkormányzatok megáilapodhatnak.) Kinevezésekről (iskolaigazgató, körzeti orvos) az érintett önkormányzatok együttes ülése dönt. A társul ön- kormányzatok a közös intézmények közös ügyeinek vitelére bizottságot, választmányt hoznak létre (iskolabizottság. egészségügyi bizottság). Ennek a változatnak az elfogadása esetén a törvény haiálybaiépésekor átmeneti intézkedések szükségesek. ^ A változat feltétele, hogy a pénzügyi szabályozók városra, községre szabályozzanak. A kötelező feladatok és a pénzügyi lehetőségeik ismeretében 1990. év végéig minden társközség (ahol indokoltnak tartják, helyi szavazás- sál) dönt a társulásról, a meglévő fenntartásáról vagy átalakításáról, illetőleg az önállóvá válásról. Az új társulási | „ rendszer 1991. január 1 napjától lép életbe Ezzel a megoldással feloldható a mai közös tanácsi szervezet feiűlróf. kívülről kényszerűen jellege. Az ú| társulás az érintett lakosság akaratát tükrözze Az önállóságot választó községek önkormányzata felfüggeszthető, ha nem tesznek oleget kötelezően előírt feladataiknak. X Oiyan szabályozás kialakítása indokolt, amely szerint a társulásokon változtatni, újat létrehozni az új köitsegveiési év indulásával lehet. Közös hivatali szervezelből kilépni, új közös hivatali szervezete; létrehozni az új tanács- > ciklussal lehet. 8. változat E változat abból indul ki, hegy a közös tanácsi szervezet olyan realitás, mellyel a továbbiakban is számolni kell. A közős tanácsba tartozó községek önkormányzati jogaik gyakorlásáia közös testületet hoznak létre A koncepció liberalizálja a közös tanácsból való kiválást, erről a község lakossága helyi szavazással dönt. A közös tanács ebben a változatban a közös ügyek intézője. A társközségek önkormányzata saját ceisó • ügyeikben teljes, anyagi eszközöket alanyi jogon kapnak, amellyel önállóan rendelkeznek az elöljáróságok A közös tanács a közös feladatokra (hivatali szervezet, közös intézményeik) költségvetést határoz meg. Törvény a most javasolt koncepciónál átfogóbb társulásokat is elrendelhet, mint az a fejtett önkormanyzatok- k kai rendelkező európai államokra jellemző. Ennek társadalmi, gazdasági (infrastrukturális) feltételei ma azcnoan hiányoznak nálunk. A koncepciónak viszont ez a távlati célja, melyhez vezető üt a jelzett feltételek megvalósulása- ^ ■ tői függ. kívánatos megoldása a kormányzat érdekeltséget teremtő és ösztönző módszere. Vérosok-kőzségek-megye társulásai T * Az önkéntes és szabad társulás elvéből következik, hogy a község községgel és várossal, város várossal is társulhat. Ezt a térségi együttműködés különösen indokolja Külön törvényi szabályozást nem igényel. A ferteieiekif" ”■ ■ ■
