1989. szeptember 15. - Budapest Főváros Tanácsa tanácsülési jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.101.a.1)
208
***"—1,1 I r szélesebb körét érinti. A településpolitikai tartalmú, a lakosság szélesebb körét érintő hatósági ügyekben a kécviselótestulet dönt, a végrehajtó szervezet efsősoibaji a kifejezetten szakmai jellegű, valamint az igazgatási rutmu- ( gyekben jár el. E követelmények érvényesítése feilé|jtiezi a (Szakigazgatási feladatok, hatósági jogkörok teljes körű felülvizsgálatát, az állampolgárokat az ügyintézéstől jelentőben mentesítő dereguláció elvégzését. Ennek eredményeként nó az önkormányzati önállóság. d/ A hivatal — a hatósági jogköröktől eltekintve — egyértelműen tíöntéselőkészitő és végrehajtó szerepet tölt be. a képviselőtestületek és a tisztségviselők, a bizoiíságoifhivatali szervezeteként működik. Feladata, hatásköre nem indokolja, hogy a hivatal jogi személy legyen. A hivatal egységes szervezet, ami nem zárja ki a szervezet belső — de hatáskönleg nem önálló — egysegekre tagolását. Belső munkamegosztással elsősorban a városokban viszonylagos önállósággal bíró szervezeti egységek és külön ügykörök is kialakíthatók. (Ez a szervezési elv nemcsak a polgári önkormányzatoknál, de a magyar központi igazgatásban is általános.) Az előkészítő munkában felmerült, hogy az önkormányzati ügyekben r legyen külön apparátusa a polgármesternek. Ez a megoldás — következetes végigvitele esetén — indokolatlanul megketlőzné az apparátust. Ezért a koncepció nem javasolja, de számol azzal, hogy a nagyobb városokban a polgármester tevékenységét közvetlenül segítő szakembereket alkalmaznak. Ez következik a szervezetalakítás szabadságából. A javaslat szerint a jogi szabályozás a hatósági jogköröket a hivatalvezetőhöz telepíti. Ezzel célját veszti a hatósági tevékenységre irányuló mai vb-titkári töivényességi felügyelet, mert a törvényesség biztosítása az apparátusvezető feladata. A javaslat alapján nő a hivatalvezető felelőssége a hatósági ügyek intézésében. Az egységes szervezetben sincs azonban akadálya a hatáskörök delegálásának, illetve a kiadmányozás szabályozásának, amelyek továbbra is lehetővé teszik az appaiátus viszonylagos önállóságát. Ugyancsak számolni lehet a vezetó- helyettesek szerepkörével. Jogszabály kivételesen egyes hatósági jogköröket belső szervezeti egységhez, ügyintézőhöz is telepíthet (pl. polgári védelemben, anyakönyvi ügyintézésben). z A hivatal belső tagozódásénak meghatározása a képviselőtestületek jogköre Ugyancsak a képviselőtestület vagy a hivatalvezető dönthet a feladatoknak a belső egységek közötti elosztásáról, egye3 ügykörökben munkáké- i ri címekről. A hatósági jogkörök gyakorlásának a meghatározása a hivatalvezető hatásköre. A koncepció több alternatívát ajánl az egyes speciális szakigazgatási funkciókhoz kapcsolódó szervezeti és irányítási viszonyok, különösen a szakigazgatási intézmények rendezésére. A. változat A szakigazgatási intézmények beépítése a képviselőtestületük végrehajtó szervezetébe azzal járna, hogy sajátos tevékenységük erőteljes minisztériumi irányítást vonna magával, formálisan bővítené az önkormányzati hatáskört. Ezért ez a változat azt javasolja, hogy a szakigazgatási intézmények általában kerüljenek ki az önkormányzati körből és dekoncentrált szervként működjenek. Ebbon a változatban a képviselőtestületek — a kölcsönös együttműködés mellett — rendelkezhetnek a dekoncentrált szervek beszámoltatásának jogával, továbbá az önkormányzati ügyekben, a lakosságot érintő terűle- teken feladatokat írhatnak elő a dekoncetrált szerveknek. Y S. változat / A javaslat szerint a szakigazgatási intézmények beépülnek a Képviselőtestület végrehajtó szervezetébe, amelynek megoldási módjai a következők lehetnek: a1A törvény sajátos jogállású szervtipusainak ismerje el a szakigazgatási intézményeket, amelyek az államigazgatási jogkörök gyakorlása mellett szolgáltatásokat is nyújtanak. Irányítási rendjüket az általános elvektől elérőén a központi igazgatás szükségleteinek megfelelően szabályozza, a szakigazgatási intézmények helyi egysé- ^ gei közvetlen megyei irányítás alatt állhatnak. b/ A szakigazgatási intézmények hatósági jogköreit a képviselőtestületek végrehajtó szervei (esetenként a képviselőtestület) veszik át. Ilyen ügyekben a törvény felhatalmazása alapján a minisztert erősebb irányítási jccck illetik meg. <, g) önkormányzatok társulásai Az önkormányzatok közös érdekű célokra önkéntesen és szabadon társulhatnak. (Ez a társulási jog magá- bán foglalja a közős képviselőtestület létrehozásának a lehetőségét is.) A gyakorlati tapasztalatok igazolják, hegy ma még alacsony a társulási készség. Indokol! őzért olyan közgazdasági szabályozás, amely a parlament által kiemelt tevékenységekben anyagilag is ösztönzi, érdekeltté teszi az önkormányzatokat a társulásban. A társulás fór- . , i . máit a benne részt vevő önkormányzatok állapítják meg. A törvény kötelezővé is teheti meghatározott körben és tevékenységekben az önkormányzatok társulásét. A közös tanácsok helyzetének a megoldására a koncepció kél alternatívát ajánl. Az A. változat azon alapul, hogy minden községei (lakosságszámálól függellonül) megillet az önkormányzáshoz való jog, melynek gyakorié4 * 2ol * % I
