1989. szeptember 15. - Budapest Főváros Tanácsa tanácsülési jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.101.a.1)

206

> ad arra, hogy döntési hatáskört kapianak a képviselőtestülettől (elsősorban a mai végrehajtó bizottsági és szakigazgatási hatáskörökből). A bizottságok tevékenységi körükben — a képviselőtestület programjainak keretei kozott — ceiokat tűzhetnek ki, feladatokat határozhatnak me^, rangsorolhatnak, dontnetnek anyagi eszközökről (ini tézményekhez nem kötött előirányzatok felhasználásáról).

A bizottság a feladatkörében ellenőrzi a hivatal munkáját Ha úgy látja, hogy a hivatal előkészítő munxája nem felel meg a képviselőtestület igényének, vagy a hivatal végrehajtó tevékenysége eltér a képviselőtestület döntéseitől. céljaitól, akkor a bizottság a polgármesterhez fordulhat. A polgármester viszont e korben utasítást adhat a rovatai vezetőjének. (Indokolt elkerülni a hivatal esetleges többcsatornás irányítását, melyben a hivatal vezetőjét az egyes bizottságok, valamint a polgármester is utasíthatja)

A képviselőtestület bizottságai ellátják a testület által meghatározott feladatokat, gyakorolják a képviselőtestület által átruházott hatásköröket.

A képviselőtestület önállóan határozza meg bizottságai szervezetét, törvény nem ír elő kötelezően megalakítandó bizottságot. Alváltozata ennek, ha a törvény egyes bizottságok létrehozását elrendeli, pl településfejlesztési ■ és üzemeltetési bizottság, a gazdálkodást ellenőrző bizottság, iskolatanács megalakítását. Indokolt lehet az ügyrendi bizottság kötelező megválasztása.

A képviselőtestület választhat olyan bizottságot, amely meghatározott településrész ügyeivel átfogóan foglalkozik. meghatározott hatáskörökkel és anyagi eszközökkel rendelkezik.

A bizottság szükség szerint ülésezik. Működési rendjét a képviselőtestület, illetőleg maga a bizottság állaoitja meg. A bizottságot elnöke hívja össze és vezeti ülését. Ülése nyilvános, kivételesen indokolt esetben zán ülést tarthat. Bármely tagjának kezdeményezésére, továbbá a polgármester indítványára össze kell hívni. A bizottság a hatáskörét ülésén gyakorolhatja

A képviselőtestület tagjai sorából végrehajtó bizottságot, választmányt választhat. A végrehajtó bizottságnak tagjai a bizottságok elnökei. A végrehajtó bizottságot a polgái mester vezeti. A hivatalvezető egyik változatban vo- tag, a másik változat szerint csak tanácskozási joga van.

A végrehajtó bizottság csak a képviselőtestületnek van alárendelve, feladatát és hatáskörét a képviselőtestület határozza meg, saját jogán nincs döntési hatásköre. (Tehát megszűnik a mai kettős alárendeltség)

A végrehajtó bizottság 16 teladatai: a képviselőtestület munkájának az előkészítése, a bizottságok munkájának az összehangolása, kapcsolat a társadalmi szervekkel (pártokkal), a képviselőtestület által átruházott hatáskörök gyakorlása. Legfontosabb feladata, hogy a többpártrendszer körülményei között az önkormányzati szervezetbe épített előzetes politikai konszenzuskeresó és eróforrás-egyeztetó funkciókat lásson el.

4 d) Polgármester '

A polgármester az önkormányzat vezetője és képviselője. Választásának alapvetően két megoldása lehet, az egyik szerint a lakosság közvetlenül választja, a másik változatban a képviselőtestület választja. A közvetlen vá- t

lasztásnak elsősorban egypártrendszerben van garanciális jelentősége, több párt működése esetén általánosabb az, hogy a testület választja a polgármestert A közvetlen választás a képviselőtestület „fölé" is helyezheti a polgár- mestert.

Kisebb településen a közvetlen választásra jó alapot ad az, hogy a válasziópolgáiok személyesen isménk a f

jelöltet. Nagyobb városokban viszont ez a személyes ismeret nagyobbrészt hiányzik, emiatt a közvetlen választás #

kevésbé az alkalmasság alapján tudatosan történik.

A po'gármesten tisztség szerepének a növelése, elismertsége eredményezheti, hogy nő azok száma, akik tér- ^

sadalmi megbízatásként töltik be (orvos, tanító, más közéleti személyiség). <

A koncepció a2t javasolja, hogy a polgármester választásának a módjáról o képviselőlestülel döntsön. A polgármester (a mai tanácselnök) addig hivatalában marad, amíg új polgármestert választanak. Az alakuló képviselő- testületi ülést a polgármester (mai tanácselnök) hívja össze. Az alakuló ülésen a korelnök elnököl.

Az alakuló képviselőtestületi ülés dönt arról, hogy függetlenített, vagy társada'mi polgármestere legyen-e az önkormányzatnak, a polgármesteri a választópolgárok közvetlenül választják, vagy a képviselőtestület vaiasztja } meg.

Az alakuló képviselőtestületi ülés jelölő bizottságot hoz létre, a polgármester választásának előkészítésére, s ha a közvetlen választás mellett dönt, azt 30 napon belüli időpontra kitűzi. Amennyiben a képviselőtestület választja a polgármestert, ez a képviselőtestület következő, 30 napon belül megtartandó ülésén történik.

A jelölőbizottság minden tanácstaggal, a társadalmi szervekkel történő egyeztetés alapján jeiól.

A polgármester-helyettest (vagy: alpolgármestert) a polgármester jelölése alapján a képviselőtestület választ- /

ja. A fejlett önkormányzatoknál a politikai gyakorlat alakítja úgy. hogy általában a kisebbségben maradt párt képviselője a polgármester-helyettes. A polgármester:

— összehívja és vezeti a képviselőtestület ülését.

— képviseli a testületet. t

— szervezi a képviselőtestület, a bizottságok, a helyi képviselők munkáját,

— kapcsolatot tart a társadalmi szervek vezetőivel, /

— szervezi a lakossági fórumokat, a lakosság részvételét az önkormányzati (eladótokban,

/

. — 18 —

__

_______________________ i_____________________________________________.—__-----