1989. szeptember 15. - Budapest Főváros Tanácsa tanácsülési jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.101.a.1)

202

' HELYI ÖNKORMÁNYZATOK

I

Hagyományosan helyi választott képviseleti testületek a községekben és a városokban működnek A ;arsa- daimi viszonyok elemzese. a gyakorlati tapasztalat arra hívja (el a figyelmet, hogy valóságos lakossági közössegek ennel sokszínűbben alakullak ki. Igy például a korábban egyesített települések egy része változatlanul őrzi saját közösségét, a nagyobb városokban pedig annak lehelünk tanúi, hogy városrészek — az egészen oeiül — sajátos arculattal, viszonylagos önállósággal kívánnak élni A javaslat ezért az önkormányzáshoz való .ogcKőt. •'

azok gyakorlását a mamái tágabban, változatos, a helyi közösségek igényeihez igazodó tormákban tartja érve- nyesithetönek. . |

A tanácsi szervezet társadalmilag különösen érzékeny pontja a közös tanács Létrehozásának alapcélja, az anyagi, szellemi, szervezeti erők összefogása, ellentmondásosan, a nem székhely társközségekre gyakran hátrányosán valósult meg. A községekben kialakult társadalmi, gazdasági feszültségeknek sok oka van. A számos helyen eredményes együttműködés mellett a feszültségeket a közös tanácsból való robbanásszerű kiválások jelezték Éppen a leghátrányosabb helyzetű községek maradtak ugyanis olyan saját szervezel nélkül, amely az érdekeiket hatékonyan képviselhette volna. Ezen a helyzeten javított ugyan az elöljáróságok létrehozása, de lényegi változást nem hozhatott. A koncepció alapvonásaival összhangban a települések társulását új alapokon és sokféle társulási formában, az alulról felfelé szerveződés elvét szem előtt tartva indokolt kiépíteni. A társulások ce- mokratikus helyi döntésekkel, közgazdasági eszközökkel ösztönözve jöjjenek létre, szűk körben, kivételesen lenét kőtelezővé tenni azokat

1. Helyi énkormányzatok alakítása, feladata, hatásköre

1. A községi, városi ónkormányzat alakítására jogosult minden lakóhelyi közösség, amelyik területileg körülhatárolható. illetve más településtől elkülöníthető, és önállóan vagy más önkormányzatokkal társulva képes az ön- kormányzati hatáskörök, funkciók gyakorlásira.

A helyi önkormányzatok jogállásbeli egyenlőségének deklarálása természetszerűen nem szünteti meg a településtípusok gazdasági, földrajzi különbözőségeit. Elvi jelentősége van tehát annak, hogy mely toiepúléstipusck rendelkezzenek a helyi önkormányzati jogalanyisággal.

A község alakításának lehetőségét nem a lakosságszámhoz, hanem a lakosság véleményéhez (népszavazás) és azon feltételhez kellene kötni, hogy képes-e önálló vagy közös őnkoimányzati szervezetet mükpotetni Ilyen értelemben az önkormányzathoz való jogosultság elismerhető nemcsak a jelenlegi községi közös tanácsok társközségei, hanem városhoz, községhez csatolt — máig is viszonylag elkülönülő — településiészek, külterületi lakott helyek, városi lakótelepek, elkülönülő városrészek, tanyaközpontok stb. számára is. Az önkormányzati hatáskörök gyakorlása feltételéül előírt szakmai, gazdasági normatívák indirekt módon késztetnék a helyi önkormányzatokat önkéntes — bizonyos esetekben pedig kötelező — társulásra, amely közös képviselőtestülettől kezdve (községszövetség, közös tanács) a célszövetségeken ál az igazgatási társulásig több lormát jelenthet. A hatáskörök fogadását a javaslat általában nem köti a települési jogálláshoz. Az önkormányzattá válás azt jelenti, hogy a településen képviselőtestületet választanak, s bizonyos — törvényben meghatározott — feladatokat köie- lesek ellátni. A kötelező feladatoknál két változat merül fel.

1 A. alternatíva: szerint az önkormányzat alakítása meghatározott államigazgatási feladatok szükségszerű eiiá- /

tását is jelenti, de ez társulásban is lehetséges.

fi. alternatíva: nem köti az önkormányzattá válást államigazgatási feladatok ellátásához. Az önkormányzattá (községgé, várossá) nyilvánítás egyben az állam kötelezettségvállalása arra. hogy a település számára bitest ja azt az ailami támogatást, amelyik — a helyi bevételeket beszámítva — fedezi a kötelezően előirt feladatok ónálló vagy társulásban történő ellátását.

A várossá nyilvánításról — jelentőségére tekintettel — döntsön az Országgyűlés.

t A községgé nyilvánítás:

A. változat, a köztársasági elnök hatásköre. A javaslat előnye, hogy nem terheli az Országgyű'ést a tarsaca1- mát tekintve kisebb jelentőségű ügyekkel, ugyanakkor jól illeszkedik a köztársasági elnöki szerepkörbe. A centes előkészítéséről a Minisztertanács a belügyminiszter útján gondoskodik.

fi. változat: az Országgyűlés hatáskörébe kerül. Mellette szóló érv. hogy a teljes önkormányzattal bitó re.yt egysegekről szóló döntés az állami területi tagozódás alapjait jelenti.

Községeink kis része (mintegy 40 község) népessége száznál kevesebb lakosú. Községi jogállásuk természetesen nem szüntethető meg, de képviselőtestületet sem tudnak önállóan létrehozni (ZD-30 lakosból választási szerveket, több jelöltet nem lehet kiállítani). Ezek a községek a velük határos községgel együtt hozzanak létre keo- viseiólestuletet. (Az új helyzetben ezek jelölhetők társközségnek.)

A települési önkormányzati jogok a települések állampolgárainak közösségét illetik, ezeket a választópolgárok gyakorolják Önkormányzati jogkörben a választópolgárok

— képviselőtestületet választhatnak,

— közvetlen választás esetén polgármestert választanak.

$ . * — 14 I flp 2°%- i

I

i III.

— ——— - 1 —^