1989. szeptember 15. - Budapest Főváros Tanácsa tanácsülési jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.101.a.1)
196
B. alternatíva f A megyei önkormányzat fakultatív feladatokat is felvállalhat. (Ekkor viszont ülkózés keletkezne! egy-egy település és a megye fellépése között, amelynek feloldására eljárási szabályokat kell majd kidolgozni.) g) Az ónkormányzati jellegükben kitel|esedő tanácsi sjervek elnevezése a sokféle alternatíva alapján a társadalmi közmegegyezés eiedményeként alakulhat ki. Az eddjgi előkészítő munkában (elmeiül!, koiántsem teljes al- ternatívéK a következők: A. alternatíva Az átfogó elnevezés tanácsi önkormányzat, a konkrét elnevezés pedig: községi önkormányzat, városi Önkormányzat, megyei önkormányzat. 8. alternatíva Az átfogó elnevezés — a szakmai önkormányzatoktól való elhatárolás vonalán — a területi önkormányzat, amelynek helyi (városi-községi) és megyei altípusai különülnek el. C. alternatíva Nincs átfogó elnevezés, minden típust önállóan megneveznek. Például törvény a községi, városi, megyei ónkormányzatról. Az önkormányzat belső szervezetének megnevezésére viszonylag egységes elképzelések merüllek fel A tanácstag és tanácsülés helyett felmerült a helyi képviselő elnevezés. A helyi képviselő nem a tanács valamilyen „végtagja", hanem épp a helyi képviselőkből tevődik össze a helyi képviselőtestület. A helyi képviselőtestület tematikus bizottságokat és átfogó feladatkörű végrehajtó bizottságot (választmányt) hozhat létre. Községben és városban a helyi képviselőtestület elnöke a polgármester; a fővárosban a főpolgármester; megyében a megyei elnök. A vb-titkári elnevezés megszűnik, az új funkciójú hivatali szervezet vezetője a hivataitónök (hivatalvezető, hivataligazgató). A korábban, részben eltérő feladatkört ellátó alispán, főszolgabíró, jegyző elnevezésének visszaállítása nem látszik célszerűnek. 3. A helyi önkormányzáshoz való kollektív jog alanyai: az állampolgárok kivételesen népszavazás űtján vagy népi kezdeményezéssel gyakorolják a helyi önkormányzatot. A népszavazás kivételes jellege szervezési nehézségekkel és érdemi okokkal függ össze. A népszavazás — eltérően a helyi képviselőtestületi döntéshozataltól — nehezíti, vagy kizárja a kompromisszumkeresést, mivel cs3k igennel vagy nemmel lehet dönteni a már nem módo- sítnató eiózefes javaslatról. A helyi népszavazás (népi kezdeményezés) sajátosságai szerint sokban különbözik az országos népszavazástól. A politikai szükségletre gyorsan elkészített törvényünk az erszágos népszavazásról — vitathatóan — magába olvasztotta a helyi népszavazásról szóló rendelkezéseket is. Nemzetközi tapasztalatok utalnak arra, hogy a helyi népszavazást célszerűbb a helyi önkormányzati törvény részeként szabályozni. Sőt. a méretben igen különböző helyi önkormányzatok helyi tanácsrendeletben szabályozhatnának egy sor helyi eljárási kérdést. Az önkormányzati törvény jövőbeni megalkotása idején puntos.'iható lesz a jelenlegi helyi népszavazási törvény idejétmúlt vagy vitatott néhány rendelkezése is. 4. Az önkormányzat végrehajtó szerveit központi jogszabályok egyedi államigazgatási ügyek saját hatáskörben való intézésére is kötelezik. Az ilyen ügyek érdemére vonatkozóan az önkormányzati testület egyedi utasítást általában nem adhat, csak ellenőrző és fellótelbiztosíló tevékenységet végezhet. A tanácsi végrehajtó szerv saját államigazgatási hatáskörébe tartoznának: a) a helyi lakosokat közvetlenül érintő egyedi hatósági ügyek; b) a rendkívüli veszélyhelyzetek elhárításával összefüggő helyi ügyek; c) a megyei és a fővárosi szintű tanács végrehajtó szeiveit más önkormányzatok tekintetében megillető tör- venyességi felügyelet ügyei. A hatósági ügyek az ügyfél és néhány ember jogait — nem pedig a helyi lakosság széles körét — érintik. (A tanács végrehajtó szerveit célszeiű olyan hatósági ügyek önálló intézésére kötelezni, amelyek döntően állampolgárokat érintenek, mvel a helyi lakosnak előnyös, ha a lakóhely közeiében lévő hatóság gyorsan és szakszerűen intézkedhet.) Ez a hatáskör azonban nem önkormányzati hatáskör, hanem államigazgatási hatáskör. , Természetesen a hatósági ügyintézés embeiséges módja és stílusa, az ügyintézési határidők betanasa. egyes ügyekben a rövidebb határidő előírása, a hatósági ügyintézés dologi-személyi feltételeinek kialakítása mar a helyi lakosok választott testületének ellenőrző-irányító halalma alá kerülhet. * A központi jogszabályok által a végrehajtó szervezet önálló hatáskörébe utalt hatósági ügyek tömegében az ügyfelek továbbra is a helyi önkormányzati szervezeten kívüli állami szervnél kereshetnének jogorvoslalot. Természetesen néhány ügykörben (például ahol a halósági előírási helyi tanácsrendeletben alkották meg, vagy a ter- vény testületekhez utalta az elsőfokú döntést) az egyedi döntés elleni vertikális fellebbezés kizárható, illetve horizontálissá tehető. A helyi hatósági ügyek nagyobb tömegénél azonban ez a2 út nem járható. Az ügyleteknek biztosítani kell továbbra is azt a jogukat, hogy az ilyen helyi döntés ellen érdeksérelem esetén is fellebbezhessenek, és fellebbezésüket a helyi szervtől független felelős szinten bírálják felül. Mivel ez a hatáskor nem önkormányzati hatáskör, ezért ez a helyi döntés nem végleges. Ugyanakkor ez a hatáskör nem is dekoncentrált hatáskör, nem tekinthető ún. „áthárított államigazgatási ügykörnek", mivel az elsőfokú hatósági hatáskört a felettes államigazgatási szerv nem vonhatja magához, arra nézve érdemi utasítás! nem adhat. Hasonló a helyzet a megyei és a fővárosi önkormányzat végrehajtó szerveinek adott törvényességi felügyeleti ügyekkel. Részben eltérő megI . • — 8 —
