1989. május 16. - Budapest Főváros Tanácsa tanácsülési jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.101.a.1)
293
tekintettel kéri, hogy a Tanács határozatban foglaljon állást az előterjesztésben, különös tekintettel a II.fejezetben foglaltakra, de úgy érzi, hogy még az I.fejezel kérdéseiben is. Egytért azzal, hogy külön ne kerüljenek kiemelésre az alkotmányossági alapelvek. Indokoltnak tartja, hogy a Tanács abban foglaljon állást, hogy nem jogszabályszöveget kell népszavazásra és társadalmi vitára bocsájtani, hanem alkotmányos alapelvekről, koncepcionális kérdésekről szóljon a vita. Azzal a javaslattal, hogy ne a jelenlegi parlament döntsön az uj alkotmány kérdésében, nem a jelenlegi parlament legitimitását kívánta megkérdőjelezni. A javaslatában az jelent meg, hogy az alkotmányozás folyamatát ma elsietettnek, elkapkodottnak érzi, olyannak melyben nincsenek valós társadalmi erők, és politikai erőviszonyok. Kéri, hogy a Tanács azt erősitse meg, hogy lényegi, koncepcionális kérdésekről folyjon a népszavazás, és ennek alapján, ha még belefér az idejébe még a jelenlegi, ha nem egy uj parlament döntsön az uj Alkotmány kérdésében. Egyetért azzal, hogy a törvényhozási tárgyak megjelölésével kell kijelölni azt az utat, ahol a parlament fenntartja magának az alapvető rendelkezési jogot. A főváros-vidék közötti ellentét emlegetése véleménye szerint egy másik politikai lobby, illetve kör demagógiája. Meglátása ezzel kapcsolatban, hogy bármely más országban a főváros főváros és nem más nagyváros, és az ott megjelenő problémákat nem lehet, úgy kezelni, hogy az csak egy, a városi gondok közül. Egyetért azzal, hogy a fogalmazással óvatosan kell bánni, de ha azt alkotmányi szinten nem rögzítik, hogy mi a főváros helye, szerepe, funkciója az ország életében, akkor nem lehet ezzel arányos gazdasági támogatásra sem számítani. Amennyiben nincs megfelelő gazdasági lehetőség, akkor nincs valódi önkormányzat sem. fii 00 éé ^llllllllllll^^ 1 I- 22 -
