1989. május 16. - Budapest Főváros Tanácsa tanácsülési jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.101.a.1)
294
II I- 23 Hangsúlyozza, hogy nem az alkotmányban, hanem többszintű szabályozás keretében kell alapvető kérdéseket eldönteni. Javasolja, hogy a Tanács azzal értsen egyet, hogy azokat a kérdéseket melyeket az alkotmányos koncepció ma az alkotmányról tartalmaz és minden önkormányzatra igaz, azokról mondjon véleményt. Ami azon túlmegy, abban kapjanak szabad kezet, és pusztán annyit tartalmazzon az Alkotmány, hogy a főváros sajátosságának és kiemelt helyzetének és szerepének megfelelő szabályozást külön kell megalkotni. Az ügyészséggel kapcsolatban az előterjesztés azért nem tartalmaz markánsabb véleményt, mert az elhangzott vélemények elsősorban szakmai jellegűek voltak. Meglátása szerint, pedig még szakmai körökben sem tiszták e kérdéskörben az elképzelések. Elsősorban a törvényességi funkciókat kell alkotmányosan tisztázni, és utána ezek szervezeti elhelyezését meghatároz3 j ni. Meggyőződése, hogy a fővárosi önkormányzat nem szakithaió ki az agglomerációval való összefüggésből sem pénzügyileg sem szervezetileg, sem a képviselet vagy a demokratikus működés szempontjából. A címerrel kapcsolatos véleménye, hogy a nemzeti érzés és a 1 .-V nacionalizmus egy tőről fakad. Igazán magabiztos nemzet nemzeti tudat, érzés nélkül nincs. Hangsúlyozza, hogy az uj Alkotmány elfogadása után át kell tekinteni valamennyi érvényes nemzetközi szerződésünket,hogy azok mennyiben felelnek meg az uj alkotmányos kövei élményeknek. A politikai tagoltságot az alkotmányos rendszerben és a képviselő testületben is három módon lehet kifejezni. A pártok politikai tagoltságával, vagy a különböző szakmai szervek és érdekképviseleti szervezetek parlamentbe történő beültetésével, vagy horizontális együttműködési formák kialakításával . Az alkotmányozás alapelvének a logikája és mindaz, hogy a jH ImsEm 1 __ L _J " * 1
