1989. február 10. - Budapest Főváros Tanácsa tanácsülési jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.101.a.1)
162
r~ i- ~~ “i ! 'I m 1 Sbb 1 A Mohácsi vészt követő időkben - 1541-ben, amikor Buda elesett - az apácák és papok elhagyták a területet. ELŐZMÉNYEK A sziget épületeit a török idők pusztulásra Ítélték. 1. / A Margitsziget rövid története /összefoglalás/ , 1686 után a szigetet Klarissza apácák kapták - később A Margitsziget mai alakját a múlt század végén nyerte. egyházi alapítvány lett és 1790-ben az országgyűlés SánMegelőzően két sziget kapcsolódott hozzá; északról az dór Lipótnak adományozta használatra, úgynevezett Fürdősziget, melyet a Ounameder szabályozásakor 1873-74-ben eikotortak és délről a Festósziget, 1796-ban József nádor, - aki 51 évig volt az ország pamelyet feltöltéssei a Margitszigethez kapcsoltak. latinusa - birtokába jutott a sziget, ő villát építtetett magának a hajdani ferences kolostor romjait fel- A sziget története a római időkre nyúlik vissza. Római használva és elindította a parkosítást az elhanyagolt kori maradványokról számolnak be a múlt századi régésze- területen. József nádor hozatta kertésznek Pestre 1809ti kutatások, az Esztergomi érseki és johanita várak ben Tost Károlyt, aki 43 évig volt a Margitsziget főkerhelyén a középkori épületekbe másodlagos helyen beépít- tésze, s kitűnő szakmai tudással teremtette meg a tájkéve« pi kert elemeit. A XII. század végén a XIII. század elején a Premontrei Az 1838-as pesti árviz igen nagy pusztítást végzett a rend telepedett meg a szigeten, a XIII. században épült szigeten is, de az árviz után nekiláttak a növényállovárnak ma már nyoma sincsen. mány ujratelepitésének. Ebben az időben telepitették a rózsakertet - a mai helyén, és ültették a víztorony mel- A legnagyobb építkezés IV. Béla király idején folyt. letti, napjainkban hatalmas platánfákat. 1250-ben már állt a Domonkos rendi apáca kolostor, ahol I252-1270-ig élt IV. 3éla leánya, Margit. 1259-ben do- Széchenyi István ismerte fel a hely idegenforgalmi jemonkos rendi szerzetesi kolostor épitését rendeli el a lentőségét, nevéhez fűződik a modern sport itteni meghopápa. Ebben az időben épülhetett a ferences rendi minő- nositása. Az evezős regatta versenyek kezdeményezője, riták háza is. A sziget forgalma tömeges zarándoklások szervezője, s egyben résztvevője is volt. miatt ebben az időben igen megnövekedett. A szerzetes rendek megjelenése egyúttal nagyarányú építési tevékeny- 1867-ben József főhercegre szállt a terület, aki a sziség megindulását is eredményezte. get második ujrateremtője. ö táratta fel a melegvizforrásokat. A XIV. - és a XV. században a ferencesek Szent Klára kolostora és temploma újjáépült. Ehhez kapcsolódva nagyobb építkezések indultak meg. 1870 körül épült meg a Margit-fürdő, a Nagyszálló - Ybl Miklós tervei szerint-, és nagy ütemben folyt a parkosítás , ' . ^^^B >■ • X ; . I ^
