1988. december 6. - Budapest Főváros Tanácsa tanácsülési jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.101.a.1)

114

>fmu 1 : n- 3 1 l

tartalmi szétválasztásával. Ezzel kapcsolatban megfontolandó, hogy a népképviseleti és önkormányzati testületek eltérő funkciójának megfelelően külön jogszabály rendelkezzen az országgyűlési képviselők és tanácstagok meggvá- lasztásáról, az előbbiről esetleg az új alkotmány alapján.

3/ A törvénytervezet legvitatottabb pontjaivá a jelölésre vonatkozó rendelkezések váltak. A vitában résztvevők többsége egyetértett a kollektív ajánlási jog intézményének bevezetésével, különösen az országgyűlési képviselők esetében, hiszen a parlamentben felvetődő kérdések programszerű megfogalmazásánál elsősorban a kollektívák, po- , \ litikai csoportok szerepe jelentős. Egyetértés alakult ki

abban is, hogy a tervezet lehetővé teszi valamennyi törvényesen működő szervezetnek, alternatív szerveződésnek az ajánlást. Bájr az is felvetődött, hogy a jogszabályter4*7 pl

vezetnek a jelenleginél egyértelműbben kellene tisztáznia, hogy kik lehetnek az ajánló kollektívák, mik az ajánlás feltételei, különösen lakóhelyi jelölésnél.

A kollektív jelöléssel kapcsolatban az egyéni jelölés lehetőségének a képviselők esetében történő kizárását érte a legtöbb kritika. Bár azt a viták során megerősítették, hogy az egyéni jelölésnek elsősorban a tanácstagok eseté- ben van létjogosultsága és realitása, mégis indokoltnak * tartották az egyéni ajánlási jog lehetőségének megfogalmazását, kellő állampolgári támogatottság birtokában a képviselőknél is. Miután elismerik, hogy az előzetes ajánlás joga kiszélesíti a kiválasztás társadalmi alapját, csökkenti az antidemokratikus, esetenként csupán hangulati elemeket tartalmazó "spontán" javaslatokat, az egyéni jelölésre is a kollektívákkal azonos feltételekkel