1988. október 25. - Budapest Főváros Tanácsa tanácsülési jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.101.a.1)
127
\ , I. 1./ A fővárosi kereskedelem bemutatása A főváros kiskereskedelmi áruforgalma 1987. évben 174,2 milliárd Ft volt, melynek kb. 76 h-a az állami, 16 S-a a szövetkezeti és 8 %-a a magánkereskedelemben realizálódott. A főváros részaránya az országos forgalomból 27,2 h. A fenti forgalom 17.022 üzletben (ebből: 1565 a 46 vásár- csarnokban és piacon) 1951,8 ezer m2 bonyolódott. Ez a keres- ’ nR ' kedelmi hálózati alapterüiex 20,5 h-a a országosnak. A hálózatban dolgozók létszáma 61,8 ezer fő volt. Tehát a fővárosban mind az üzletek, (1 m2-re jutó forgalom Budapesten 98,5 ezer Ft/m2 országosan = 73,6 ezer Ft/m2), mind pedig a hálózati dolgozók leterheltsége (1 főre jutó éves forgalom Budapesten = 2818 ezer Ft, országosan = 2270 ezer Ft) jelenig tősen meghaladja az országos átlagot. (A főbb ellátottsági mutatókat a melléklet tartalmazza.) A VII. ötéves tervidőszak áruforgalmi célkitűzéseiben 36,9 %-os folyó áras és 9 H-os változatlan áras növekedést prognosztizáltunk. Az első két évben az előzetes elképzelésekkel szemben a tervezettet meghaladó volt az áruforgalom növekedése . Az adó- és árreform bevezetése az ez évi lakossági kereslet 1 ^ átrendeződését váltotta ki, a forgalom csökkenő tendenciát mutat. Az árszínvonal kb. 18 %-os növekedése mellett egyetlen árucsoportban sem mutatkozik volumen növekedés. Az év eddigi tapasztalatai szerint mind a keresleti, mind a kínálati irányzatok a korábbiakban megszokott folyamatoktól lényegesen eltérnek. A fogyasztáson belül nőtt az élelmiszerek részaránya (annak ellenére, hogy a forgalom volumene csökkent,) a ruházat részaránya tovább csökkent és a vegyesiparcikkek , korábbi dinamikus növekedése is megtorpant. Ebben szerepet játszanak természetesen a kínálatban mutatkozó hiányosságok is. (Egyes tartós fogyasztási cikkek, építőanyagok, méteráruk, stb.) Ez az átrendeződés a vállalati áruforgalmi munkában nehézségeket okozott. 2./ Egyes árucsoportok kínálatának helyzete, javaslatok * A lakosság áruellátása összességében kereskedelempolitikai célkitűzéseinknek megfelelően fejlődött, az árukínálat többségében rugalmasan alkalmazkodott a lakosság igényeihez, tehát jónak mondható. Ebben nagy szerepet játszik a fővárosi kereskedelmi vállalatok és szövetkezetek tevékenysége, valamint az áruellátás kiemelt politikai jelentősége. Alapvető fontosságú feladat a lakosság kiegyensúlyozott, zavar- i talan, folyamatos élelmiszerellátásának biztosítása. Ezen belül: annak ellenére, hogy az elmúlt években jelentős sütőipari re- ^ konstrukciók valósultak meg, továbbra sem megoldott sütőipari termékekből az igények kielégítése, sem minőségben, sem választékban, ami jogos lakossági panaszok forrása. !■ »
