1988. szeptember 13. - Budapest Főváros Tanácsa tanácsülési jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.101.a.1)
374
I rHffffffHffHBffffi ]fiff|| ! J A két hulladékhasznosító mű üzemelése mellett a rendezett lerakással történő ártal- 3 14 ZAJ-ÉS REZGÉSVÉDELEM matlanítás lehetőségét nagy távlatban is biztosítani kell, mivel a hulladék egy része (30—40%-a) csak ilyen módszerrel ártalmatlanítható. A zaj - és rezgésvédelmi terv célja az, hogy összhangot teremtsen a területfelhasználási A települési szilárd hulladék csekély hányadban veszélyes hulladéknak minősülő és szakági tervekben megfogalmazott fejlesztések, valamint a zaj- és rezgésártalom I alkotókat is tartalmaz (gyógyszerek, vegyszerek, nehézfémek stb.). Ezeknek elkülö- elleni védelem követelményrendszere között. A terv feladata a zajforrások (emisszió) I HHHfif' nített gyűjtése, kezelése szükséges, a hulladék elhelyezési, ártalmatlanítási problémák és a zaj ellen védendő területek, illetve létesítmények helyzetének (immisszió) vizs mérséklésére elő kell segíteni a háztartásokban keletkező hulladékok újrahasznosít- gálata, minősítése, ennek alapján azoknak a városrendezési beavatkozásoknak a meg ható részének szervezett begyűjtését. jelölése, amelyekkel a különböző térségekben a zajártalom csökkenthető, illetve 1 A főváros területén található 21, összesen mintegy 400 ha-nyi területű rekultiválat- d ie'en,®9* szinten tartható még akkor is, ha a városfejlesztési elképzelések miatt lan hulladéklerakóhety újrahasznosítása sürgős feladat. A lerakók többsége felha- egy-egy térségben a zajemisszió növekedésével kell számolni. gyott bánya volt, ezért rekultiválásuk - elsősorban zöldfelületi jelleggel - a bánya- A zaj. és rezgésvédelmi terv alapját tehát a területfelhasználási és a szakági tervekrekultivaciók körébe tartozik. bcn fog|a|t elhatározások adják, a terv eredményei pedig a települési környezet A keletkező nem veszélyes ipari hulladékok a kommunális hulladékokkal együtt he- minőségét értékelő munkarészbe épültek be. lyezhetők el. Elő kell segíteni a másodnyersanyagok szervezett, szelektív begyűjtését, ennek érdekében be kell vezetni a központi hulladéknyilvántartást. A tervben a za) ellen véd®"dö. továbbá a zajvédelmi szempontból kiemelten kezelem dő területeknek és létesítményeknek a területi rendszerére teszünk javaslatot mert Budapesten az illegális hulladéklerakóhelyek száma jelenleg 160. Az FKFV rendsze a konkrét feladatok csak te|ekmélységű vizsgálatok alapján, a kerületi ART-k zajres munkával időről időre felszámolja ezeket az illegális lerakókat, de ezek rendsze- ^ re2gésvéde,mi terveiben határozhatók meg. Azoknak a területfelhasználási javasrint újratermelődnek. Azokon a vegyes beépítésű - üdülő- és lakóterületeken, vagy latoknak a2 esetében, amelyek következtében a területen szigorúbb zajvédelmi köi üdülőkkel is beépített zártkert - területeken, ahol az FKFV nem végez rendszeres vetelmények lépnek életbe, meg kell határozni a zajvédelmi intézkedések által érinszemétszállítást, a szállítási útvonalak mentén több konténeres szeméttartályt célsze- tett (termelö( infrastrukturális stb.) létesítményeknek a körét az intézkedések jelierű kihelyezni. Tovább kell fejleszteni a lakosság ingyenes, illetve kedvezményes áru gét ^ mutatóit. Ezek után hozhatók meg a hatósági tevékenységet megalapozó • / szemét-és törmelék-szállítási lehetőségeit. határozatok , ez a helyi tanácsok feladata. J - A szippantott szennyvizek és szennyvíziszapok csepel-szigeti lerakóhelyét — amely nincs hatóságilag kijelölve — fel kell számolni, mivel a Ráckevei (Soroksári) Duna i vizét szennyezi. A szippantott szennyvíz jelenleg a leürítőhelyeken a csatornahálózat£ f ba jut, tehát szintén az élővizeket terheli. Az ártalmatlanítás véglegesen a szennyvíz- 3.14.1 A ZAJFORRÁSOK VARHATO VÁLTOZÁSAI tisztító-telepek üzembehelyezésével oldható meg. A szennyvíziszap ártalmatlanításé- ' val a 3.11.2 és a 3.13.2 fejezetrészek foglalkoznak. Közlekedés A központi gazdasági körzet (döntően a főváros és Pest megye) veszélyes hulladékai- A járműszám növekedése alapján a zajszintnövekedés várható értéke az ezredfordulónak elhelyezésére most épül az aszódi tároló, amelyet 10 000 t/év kapacitással előre- jg a városi föútv0nalakon átlagosan 3 dBA, meglevő országos főútvonalakon, illetve láthatólag az idén helyeznek üzembe. A fővárosi gyógyszergyárak veszélyes hulládé- a2ok fővárosi bevezető szakaszain 2-2,5 dBA. kaiból évente mintegy 10 0001 mennyiséget az épülő dorogi égetőműben fognak ártalmatlanítani, ennek kapacitása 25 000 t/év. Az emissziós határértékek fokozatos szigorítása, a technikai fejlesztés várható eredA jelenleg újrahasznosított és ártalmatlanított, előkezelt veszélyes hulladék mennyi. mé"vei k<W"kez,éb*" a tényleges növekedés átlagosan ennél valamivel kisebb lesz. sége (150 000 t) így évente mintegy 20 000 tonnával csökken az aszódi és dorogi Az úthálózat átbocsátóképessége tovább már alig növelhető, mert a forgalomtechnilétesftmény üzembehelyezése után, tehát évente továbbra is 130 000 t veszélyes Kai fejlesztés lehetőségei jórészt kimerültek. A belső városrészekben néhány főúthulladék halmozódik fel. vonalon — különösen a Duna-hidakon — a kapacitás kihasználtsága a teljes nappali Néhány nagyobb fővárosi vállalat átmeneti tárolóba szállítja veszélyes hulladékát. időszakban 100% feletti, és általában a gyűjtő utakon is meghaladja a 100%-ot. Ezek Budapesten kívül találhatók, de kapacitásuk 3—5 éven belül kimerül. Az Tovább rontja ezt a kedvezőtlen helyzetet — elsősorban a belső, sűrűn lakott városIKARUS és a GANZ Elektric gyár saját budapesti telepén létesített - engedély részekben - az a körülmény, hogy a gépkocsik nagyrésze a lakóutcékban, sok helyen nélkül — átmeneti tárolót. Ezek az átmeneti tárolók az eddig felhalmozódott és a a járdán parkol. képződő veszélyes hulladék mintegy 5%-át képesek fogadni. A K , ■ . , u , . », . . ... , . . 9 A meglevő főforgalmi utak mellett általában nincs hely zajvédelmi létesítmény (pl. A teljes hulladékmennyiség végleges ártalmatlanítását a fővároson kívül, a központi töltés, fal, épületsor) elhelyezésére. A zajvédelmi javaslatok csak a részletes területtervezési körzetben kell megoldani. Átmeneti tárolókat - biztonsági okokból - rendezési vizsgálatok alapján adhatók meg. Budapesten nem szabad létesíteni. Égetően szükség lenne — lehetőleg a Duna jobb partján — további lerakóhelyekre és átmeneti tárolókra. A dunántúli üzemek hulla- A "r9a'omdúl eredő zajt a meglevő úthálózaton forgalomszervezési intézkedésekkel dékait ugyanis csak a fővároson keresztül lehet Aszódra szállítani. A dorogi égetőbe csökkenteni lehet, jelentősebb javulást azonban elsősorban új közlekedési útvonalak a pesti oldalon lévő gyógyszergyárak veszélyes hulladékait kell szállítani, ezért némi kiépítése hozhat. forgalomnövekedéssel kell számolni az amúgy is túlterhelt Duna-hidakon és az M3-as, A cél azonban az, hogy a zaj által leginkább zavart lakóterületeken mielőbbi mega 30 as és a dorogi közúton a 80 as évek végétől. oldás szülessen. A zajvédelmi terv sematikusan ábrázolja azokat a lakóterületi szaA sugárzó hulladékokat továbbra is a Püspökszilágyiban működő izotóptemetőben kaszokat, ahol sürgős beavatkozás szükséges. /vTl ly kell elhelyezni. I .43 | ^ _____ — -----------------------------------------------J ffí l— i ff. ______________________________________________________________________
