1988. szeptember 13. - Budapest Főváros Tanácsa tanácsülési jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.101.a.1)
221
i L ■ ' 1 2.11 VÍZGAZDÁLKODÁS A fajlagos vízigényt illetően: a FÖMTERV 1978 bán készült távlati terve az 1970.- évi 135 l/fő/nap háztartási vízfogyasztás növekedését 1985-re 213 l/fő/nap-ra 1 VÍZELLÁTÁS prognosztizálta. . A . , , . , , . ||, , , , ., . _ . . i • A tényszámok szerint 1985-ben az eladott háztartási víz 233 l/fő/nap volt, ami nem A főváros és részben az övezet térségé vízellátásának bázisa a Duna, melynek pleisz- ir» , , , . ... ... .r- , . .. egeszen 10%eltérést mutat. r tocén korú homokos kavics partjai átlagosan 15—25 ezer m3/dxkm ivóvíz kitermelésére adnak lehetőséget. A víz vegyileg változatos, helyenként vasas, mangános, de Ha az értékesített ivóvízfelhasználást háztartási, ipari, közületi és agglomerációs nagy területen jelenleg még minden kezelés nélkül ivóvízként felhasználható. bontásban vizsgáljuk. A fővároshoz viszonyított elhelyezkedésük szerint a termelő telepeket három ~ ^975 és 1985 között csoportba lehet osztani a háztartási vízfogyasztás 45,4%-kal emelkedett- Északi parti-szűrésű telepek, a Szentendrei sziget mindkét oldalán és a Duna bal- — az ’Par' vízfogyasztás 11 4%-kal csökkent partján Újpest és Dunakeszi között helyezkednek el. A Duna balpartján Káposz- — a közületi vízfogyasztás 22,1 %-kal emelkedett tásmegy értől északra működik a Nagyfelszíni vízmű, amely dunavízből állít elő Az jparj VÍ2fogyasztásnak további komo|yabb mértékű csökkenése nem várható. ivóvízminóségű vizet. mivel a tendenciák azt mutatják, hogy a nagy vállalatok több kisebb egységre bom- Közép-pesti parti-szűrésű telepek - a Margit szigeten, az Árpád fejedelem útján, lanak, s így azokat a szigorú kontingentálás nem fogja már kötni. a Kossuth Lajos téren. Az ^lom^cja vízfelhasználása, bár folyamatos mértékben emelkedik, csak töredé- Déli parti-szűrésű telepek - a Budafoki Duna parton, a Csepel-szigeten, főleg a két jelentj az összfelhasználásnak. Nagy Dunaág felőli oldalon, továbbá a Soroksári Dunaág mellett helyezkednek el. A Szentendrei sziget jó minőségű vizet adó partszakaszai teljesen kiépültek, a Duna Agglomeráció balparti víznyerő területeivel együtt. A Nagyfelszíni vízmű csúcsvízműként üzemel, megkezdődött az átfogó rekonstrukciója és bővítése. A Csepel-szigeten a vízadó part- Az övezet településeinek vízellátása többféle módon kapcsolódik a főváros vízellá ■ , szakaszok kiépítése folyamatban van. tásához. A Szentendrei szigeten levő településeket Tahitótfalu kivételével a Fővárosi ' Vízművek látja el ivóvízzel úgy, hogy a hálózatok a fővárosi vízbázisokhoz és alaA víztermelő telepek különböző típusú kutak (csőkút. aknaküt. csáposkút, galéria) csonynyomású vezetékhez kapcsoltának, ezek Pöcsmegyer, Sutény Szigetmonoscsoportjaiból állnak. Az egyes telepek kitermelt vizét a cső- és aknakutakból szifon- tor Hor^ny Kisoroszi -J vezeték közvetítésével gépházi szivattyúkkal, a csáposkutakból pedig kútba telepített szivattyúkkal emelik át a gravitációs (alacsonynyomású) vezetékbe, amely a A Csepel szigeten levő fővárosi vízbázisokhoz kapcsolódik Szigetújfalu, Tököl, a vizet a nyomógépházak szívómedencéibe vezeti. Szigethalom és Szigetszentmárton vízellátása. A víz minősége — A parti szűrésű kutak vízminőségét befolyásolja a szűrőréteg mi- A fővárosi hálózathoz közvetlenül kapcsolódik Szigetszentmiklós, Halásztelek, nősége, összetétele és állapota, valamint a háttér felől érkező víz és a Duna vízminő- Dunaharaszti, Budaörs, Budakeszi, Nagykovácsi, Üröm, Ecser és a Kerepestarcsai sége. Kórház. A fővárosi Vízművektől való átvétel külön-külon megállapított kontingens alapján történik, amely összesen 53 000 m3/d. Fővárosi vízbázisról közvetlenül kap- A Budapest alatti Duna-szakasz szennyezettebb. ezért a Csepel szigeti parti szűrésű pót|ást 25 000 m3/d kontingensen belül a Duna-balparti Regionális Vízmű Vácnál. J kutakból termelt víz egy részének vas- és mangántalanítása szükséges. A Nagyfelszíni Vízmű gyengébb vízminősége és magas üzemköltsége miatt csak Tápgépházak (nyomógépházak) csúcsidőben és igen alacsony vízellátás esetén üzemel. A víztermelő telep által a kutakból kitermelt víz az alacsony nyomású vezetékháló- Vízigények zaton áramlik a vízelosztás rendszerének első állomásához, a főtelepi gépházakhoz, innen vízátemeléssel jut a víz a városi hálózatba, illetve az egyes övezetek nyomás- I Az ivóvíztermelés és -fogyasztás éves és napi értékeit a Fővárosi Vízművek adat- fokozó é házaihoz szolgáltatása alapján a 2.11 —1 táblázat tartalmazza. A Budai alapövezet (Krisztina nyomásövezet) tápgépházai: IVÓVÍZTERMELÉS ÉS-FOGYASZTÁS 2.11-1 tábiétat Békásmegyeri gépház 1985 Budaüjlaki gépház Ivövtztarmalét 1000 m*/év 353647 Barlang gépház (ecetlegesen) : Átlagos napi termelés m3/nap 968 895 | Max. napi termelés m3/nap 1 179 527 A pesti alapövezet tápgépházai: Max. napi fogyasztás m3/nap 1 197 683 Káposztásmegyer l-l I. Ivóvizértékesftés 1000 m3/év 311 448 Káposztásmegyer III. J közület 43 832 Radnóti úti gh. agglomeráció 9 204 Radnóti úti galéria Termelés és értékesítés Margit szigeti csáposkutak különbsége 1000 m3/év 42 199 Kossuth L. téri galéria % "11-93 il\ | 40 _ ^ 1 |— —I
