1988. szeptember 13. - Budapest Főváros Tanácsa tanácsülési jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.101.a.1)
222
r~ r~ —\ i ► Csepel gépház AZ IPARI VÍZELLÁTÁS FŐBB MUTATÓI 211-4 táblázat Szigetszentmiklósi csáposkutak ________________________________________________________________________________________________________________ M egnevezés Mennyiség 1985 Fönyomóveaetákek vi,,.,™*, <»,„*„ ^ ^ A kitermelt víz alacsony nyomású rendszerben jut el a káposztásmegyeri, békás- Napi átlagos termelés m3/d 50 211 [ . megyeri és csepeli nagy szivattyútelepekre, ahonnan a vizet az alapövezetbe táplál- Vízértékesítés összesen 1000 m év 17591 ják. Az 0 800-1600 méretű vezetékekből álló főnyomócső rendszerek a vizet a medence m3 23 000 fogyasztó területre szállítják, ahonnan az elosztóhálózat útján kerül a fogyasztóhoz. torony m3 1800 összesen: m3 24 800 A VÍZHÁLÓZAT ÁTMÉRŐK SZERINTI ALAKULÁSA (fm) 2.11-2 táblázat Vízmérleg víztermelés kapacitása m3/d 138 200 25-50 60-100 110-200 225-350 400-500 550-1600 Összesen összes fogyasztás m3/d 48 196 hálózati veszteség m3/d 2 015 1980 69 527 2 104 706 1 008 766 280 325 212 541 226 605 3 902 470 névleges tartalék kapacitás m3/d 87 989 1985 63812 2 122073 1 103498 335 097 241 283 270 790 4 136653 L_--------------.---------------------------------------------------------------------------------------------------------------------Víztár olók A táblázatból látható, hogy az önálló ipari hálózat termelő kapacitása bőségesen fedezi a jelenlegi igényeket. Az ipari hálózatról felhasznált víz mennyisége az ipar A vízellátás biztonságát a város kelet-nyugati súlyvonalában létesült tárolómedencék összes vízfelhasználásának 37%-a. A 63%-os fogyasztás az ivóvízhálózatról történik, szolgálják. Pest magasabb területeit, a budai hegyvidéket és a magas épületekből Nagyon fontos volna megtalálni azt az ésszerű és gazdaságos megoldást, hogy az álló lakótelepeket az alapövezetből táplált magas övezetek látják el. ivóvíz ipari célra történő felhasználása csökkenjen. A TÁROLÓ TÉRFOGAT ALAKULÁSA 2.11-3 A vízhálózat összefoglaló értékelése 1980 1985 Részletesen megvizsgálva a főváros vízhálózatát és annak létesítményeit, a vízellátási övezeteket, megállapítható, hogy a jelenleg beépült területek ivóvízellátása meg Medence (m ) 287 414 295 790 felelő. Vannak azonban olyan területek, melyeknek hálózata tovább nem terhelhető, Torony (m ) 1 160 7 060 Összesen- 288 574 302 850 ezeken a helyeken a lakásfejlesztés csak a vízhálózat fejlesztésével összehangoltan , lehetséges. A Fővárosi Vízművek mértékadó (1983. évben mért) napi csúcsfogyasztása A pesti oldalon a legkritikusabb a XVll. kerület, a gerincvezetékek hiányával és a 1 290 000 m3 volt, a 302 850 m3 tároló térfogat ennek 23,5%-a. nagy mennyiségű nem szabványos, kis átmérőjű vezetékkel. A fővárosban 42 telephelyen összesen 67 víztároló van. A peremkerületekben általában nehézséget jelent az NA 80 és az az alatti vezetékek viszonylag nagy mennyisége. Nyomásövezetek A budai oldalon a hegyvidék nem terhelhető tovább. Ez elsősorban a II., XII. és A fővárosban a topográfiái viszonyoknak megfelelően e medencék és gépházak XX" kerüle,ek kúM területeire érréndő. A II. kerületben miélőbb méntéslténi kell telepítésével 34 db nyomásövezet alakult ki. A nyomásövezeteken belül általában a a „Lipót zönat egy új budai főnyomóvezeték kiép téséve lakótelepeknél önálló nyomásfokozókkal üzemelő hélőzatok alakultak ki (1985-ig A x" ^™letbeo hiányzik jelentős tárolókapacitás (Szabadsághegy, II. rendszer) es 23 ilyen lakótelepi rendszer). Azokon a lakótelepeken, ahol olyan magas házak ennek vezetéke. ..... é pültek, hogy a ltp,i rendszer ylzhélózatának a nyomása mér nem kielégítő, önálló A körtgazgatási határon belüli területek közül jelenleg még ellátatlan a X . keroethely) nyomásfokozók épültek, a fővárosban 5 helyen. 1,60 3 m«*árhogyí térség (átmegy rajta a budaörsi toltóvezetekl es a XXII. kerületben a Barackos úttól a Balatoni útig terjedő terület, melyek csak jelentős vízellátási Az agglomeráció területén Kisoroszi, Pócsmegyer, Szigetmonostor, Horány, Buda- alaplétesítmények kiépítése után fejleszthetők, keszi, Budaörs községekben nyomásfokozók vannak. Ipari vízellátás CSATORNÁZÁS §|, . Az ipartelepek térségében négy ipari vízmű üzemel, külön csőhálózattal és medencékkel. Budapest szenny- és csapadékvizeinek végső befogadója a terep-és vízrajzi adottDél-pesti ipari vízmű (VIII., IX., X., XVIII., XIX. kerület ipartelepeinek ellátásé SáQok miatt a Dunara). Észak-pesti ipari vízmű (IV. kér. ipartelepeinek ellátására). A főváros beépített területének 64% a csatornázott, a lakások 84%-a van közcsatorDél-budai ipari vízmű (XI. kerületi iparokat látja el). na-hálózatba bekötve. Az elmúlt évtizedben a csatornázottság aránya évenként Dél-budai ipari vízmű Nagytétényben - a Chinoin részére épült ki. 0,46%-kal javult. A csatornahálózat hossza 1985-ben 3033 km. ff I1X I _____
