1988. szeptember 13. - Budapest Főváros Tanácsa tanácsülési jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.101.a.1)

217

ri— r- ~i i I ~ OKTH Budapesti Felügyelőség A fővárosi úthálózat sugárirányú elemei kialakultak, nagy többségükben korszerűek.- B VTV által készített területi mérleg A tehermentesítésükre és a főhálózat terhelésének kiegyenlítésére hivatott érintőirá­‘ - BVTV: Budapest hosszú távú idegenforgalmi koncepciója I. nyú. és körutak hálózata azonban a Nagykörúton kívül csonka. Bár a Hungária körút : - Földhivatal (1987. V. hó) északi szakaszát a közelmúltban korszerűen kiépítették, a déli szakasz megvalósítása ■ — Fővárosi Tanács V.B. Közmű- és Mélyépítési Főigazgatósága (1986. ■ ) az elkövetkező évek feladata lesz. A külső kerületeket összekötő útvonal középső * szakasza is hiányzik (Maglódi út—Kerepesi út). 2.9 KÖZLEKEDÉS A közúti főhálózat egyik legfőbb hiányossága, hogy a budapesti hat Duna-híd a fővá­rosi Dunaszakasz mindössze 7 km es középső szakaszán épült, déli irányban 14 km Budapest környéke az ország legnagyobb közlekedési csomópont-rendszere. Buda- hosszú beépített partszakaszok között hiányzik az állandó összeköttetés, pesten fut össze a három autópálya (M3, M5.M1/7), hét elsőrendű főút (2, 4, 6, 10, 30, 50, 70), három másodrendű főút (11, 31, 51) és tíz mellékút; a vasúti hálózat A 4166,1 km hosszú fővárosi úthálózat 66,1% a kiépített, de a burkolatok 15,5%-a nyolc törzsvonala, három fő és mellékvonala. korszerűtlen, vagy elöregedett. A fővárosban naponta 3,56 millió tömegközlekedési és 0,81 millió egyéni közlekedé­si utazás bonyolódik le A be,sö területeken az úthálózat gerincét egymástól átlagosan 1 km távolságban levő főútvonalak alkotják. A főhálózat által határolt területeket átlagosan 300 m-es sűrű- Ebből a fővárosi lakosok fajlagos utazási igénye ségű gyűjtőutak tárják fel. A külső városrészekben a hálózat több területen hiányos, tömegközlekedéssel 1,71 utazás/fő/nap kiépítetlen. egyéni közlekedéssel 0,29 utazás/fő/nap A szintbeni vasúti és hév keresztezések akadályozzák a közúti forgalmát, összesen: 2,0 utazás/fő/nap vagyis Budapesten a forgalom 81% a tömegközlekedés, 19%-a egyéni közlekedés. SZINTBENI KÖZÚTI-VASÚTI KERESZTEZÉSEK 2.9-1 ***. A fővárosi lakosok tulajdonában levő személygépkocsik száma: 349 ezer, így 1000 mAv forgalmi vágányon BKV-HÉV vágányon lakosra 168 személygépkocsi jut. Az egyes kerületekben a személygépkocsi-ellátott- főútvonalon 24 10 ság eltérő; legmagasabb a II., XII., XI. kerületben és legkevesebb a IX., XX., XXI. alsóbbrendű úton 27 19 . Sem*. kerületben. Összesen: 51 29 A főhálózaton 165 közúti csomópont van, ebből 27 különszintű. A fővárosban levő j ÚTHÁLÓZAT, KÖZÚTI KÖZLEKEDÉS 461 jelzőlámpával szabályozott csomópontból 290 összehangolt üzemmódban mű­i ködik. Az elmúlt másfél évtized alatt a budapesti közúti főhálózat sokat fejlődött:- felújították az összes budapesti Duna-hidat, korszerűsítették feljáróikat; A belső városrészekben és különösen a Duna-hidakon a megengedhető forgalmat- az Arpád-hidat 2x3 sávra szélesítették (1984); meghaladó mértékű forgalom bonyolódik le. Néhány főútvonalon a kapacitás kihasz- m- elkészült az M3-as autópálya fővárosi bevezető szakasza, a folytatását alkotó náltsága a teljes nappali időszakban 100% feletti, a gyűjtőutakon is meghaladja álta­Kacsóh Pongrác úttal együtt (1984); Iában a 75%-ot. A belső városrészekben az átbocsátóképességet forgalomtechnikai- hasonlóan elkészült az M5-ös autópálya a fővárosi bevezető szakasza fiiszélesség eszközökkel már nem lehet növelni. f ben a Határ útig (1985). Továbbvezetése a Könyves Kálmán körútig előkészítés > alatt van; A fővárosnak azokon a területein, ahol az álló gépjárművek elhelyezése csak a köz­- az országos főutak bevezető szakaszai közül korszerűsítették a Bécsi utat, a területen oldható meg, a parkolás nehézségekkel jár. A legerősebb korlátozás a belső Szentendrei utat, az Üllői utat, a Kerepesi utat és a Soroksári utat; városrészben van, mind időbeli, mind tarifális szabályozással, de a honos lakosok- bővült a főhálózat a Csömöri út-Frankovics M. utca vonalán, a Jagelló úttal és az 1982 óta a Belvárosban parkolási kedvezményben részesülnek (parkolójegy, par­( óbudai rakparti úttal; kolóbérlet).- korszerűsítették a Bajcsy-Zsilinszky utat. az Alkotás utcát, a Hegyalja utat és — részben új nyomvonalra helyezve - a Körösi Csorna Sándor utat; A szintbeni parkolóhelyek használatának további szabályozása mellett különszintű- a forgalmas szintbeni vasúti kereszteződések kiküszöbölésére 12 helyen közúti fe- parkolóhelyek építésére van szükség. A főváros első parkolóháza a Martinelli téren I lüljáró épült; létesült 387 férőhellyel. Az Aranykéz utcában 500 férőhelyes parkolóház készült . |- korszerűsítették a metróvonalak állomásai által érintett 21 közúti csomópontot (a el­Moszkva tér kivételével), ezen felül a Boráros teret és a Zalka Máté teret. A hivatásforgalomban a parkolóhelyek tartós parkolásra való igénybevételét csők- A következetes közlekedésfejlesztés eredményeképpen elkészült az autópálya be- kenteni lehet többek között a tömegközlekedés és a személygépkocsi-közlekedés vezetések jelentős része és a főhálózat Észak-Buda, Észak-Pest térségében. Az ered- közötti munkamegosztás tudatos befolyásolásával. Ezt hivatottak elősegíteni a tö­ményt jelzi többek kozott az. hogy ezekben az irányokban az eljutás idő - a főváro- megközlekedési hálózat mellett megépített P*R parkolók. A gyorsvasúti hálózathoz sí orga omt nikai mérések szerint — csökkent. g törzsautóbusz- és a villamos-hálózathoz kapcsolódva 3940 parkolóállás épült. | 36 I------------------------- J I ~ - ^ I ~ i 1________ >—* I ______ _jL________________^---------------------------------------------------------------------------4----------------‘-------------—*-------------------------

Next

/
Thumbnails
Contents