1988. szeptember 13. - Budapest Főváros Tanácsa tanácsülési jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.101.a.1)
218
íT “1 I » VASUTAK, GYORSVASUTAK, A HELYKÖZI ÉS HELYI KÖZLEKEDÉS EGYÉB Az elmúlt másfél évtized fejlesztési tevékenységének egyik legjelentősebb eredménye LÉTESÍTMÉNYEI Budapest gyorsvasúti hálózatának kialakítása, amely az 1 es vonal felújítása és meg> hosszabbítása (1973), a 2-es (1972) és a 3-as vonal (1984) tőrzsszakaszának megépí A Budapestre vezető tizenegy államvasúti vonalon naponta átlagosan 1200 vonat tése eredményeképpen jelenleg 27,1 km hosszú metróhálózatból és a ma még csak közlekedik. A MÁV hálózata Budapesten belül 209,9 km hosszú, 58 fontosabb va- kisrészben gyorsvasúti jellegű 41 km hosszú hév-hálózatból áll. A metró - rövid há) süti szolgálati hellyel. lózata ellenére — hálózati hosszához képest mintegy nyolcszoros arányban részesedik a ha a w a i x * x tsz x • i •• . . _ix • . . ~+a Aa l. ~ la Aa a forgalomból. A metróvonalakon 32-33 km/h, a hév-vonalakon 31- 34 km/h az A MÁV távolsági és elővárosi közlekedési kapcsolatai szintentartását, korszerűsítését és fejlesztését érintő feladatai a következő célokat szolgálják: utazási se- a környéki lakosság, elsősorban az ingázók időmérlegének javítását, A* vonal, az ún. Milleneumi Földalatti Vasút Mexikói út - Vörösmarty tér kö- az energiagazdálkodás és környezetvédelem szempontjainak érvényesítését, Z0tt‘ 4,4 km-es vonalán 100 másodpercenként követik egymást a vonatok. A vona- a forgalombiztonság, az áteresztőképesség és a sebesség fokozását, ^on 8 szállítóképesség nem fokozható, a Vörösmarty téri végállomás kapacitása sem- a teherforgalom átfogó korszerűsítését. műszaki, sem szervezési intézkedéssel nem növelhető. E célok érdekében az elmúlt másfél évtizedben megvalósult vasúti fejlesztési tévé- A ^ vonal, az ún. kelet-nyugati metróvonal 10,1 km hosszú szakaszán 11 állomás kenység: van- A 890 férőhelyes 5 kocsis szerelvények csúcsidőszakban 2,07 perces követési- 1968-1970 a ceglédi vasútvonal villamosítása, időközzel közlekednek. A vonalon az 1,5 perces követési idővel a szállítóképesség- 1970 a Keleti pályaudvar utascsarnokának átalakítása, elméletileg növelhető lenne, de a Blaha Lujza téri és a Batthyány téri állomások szűk- 1970 a Kőbánya—Kispest—Ferencváros közötti összekötő vonal villamosí- kapacitása a háromkaros mozgólépcsők miatt ezt nem teszi lehetővé. sa> A 3-as metróvonal, az ún. észak-déli vonal jelenlegi hossza az Arpád-híd és Kőbá71 a szobi vasútvonal villamosítása, nya—Kispest végállomás között 12,6 km. A végállomásokkal együtt ezen a vonalsza- 1973-1974 a nagykátai vasútvonal villamosítása, kas2Qn 16áMomás van. A hatkocsis szerelvények csúcsidőszakban 2,25 perc követési 1978 1979 a kelebiai vasútvonal villamosítása, jdöve, kozlekednek. a csúcsórái átlagos kihasználtság a kritikus keresztmetszetben ‘ Hl " Kőbánya-kispesti vasútállomás korszerűsítése, 60_65% de M U9rBMny9nként vált02Ó. A vona, kritkus keresztmetszetében jelen- 1979 az utascsarnok felújításával megkezdődik a Nyugati pályaudvar kor- |eg js fh/órg ^ütőképesség tartalék van. szerűsítése,- 1980-1985 Kelenföld állomás korszerűsítése (a felvételi épület és a kereskedelmi A szentendrei hév-gyorsvasút. egy hosszabb szakaszból (Batthyány tér-Szentendre), pu. kivételével), illetve egy betétrészből (Batthyány tér-Békásmegyer) áll. A követési idő a közös- 1980 a Kelenföld-Déli pályaudvar közötti vasútvonal villamosítása, szakaszon csúcsidőszakban 4 perc, a hosszabb szakaszon pedig 8 perc. A Batthyány- 1980 Befejeződik a Déli pályaudvar korszerűsítésének II. üteme, tér és Békásmegyer között a pályát, a biztosító berendezéseket és az utasforgalmi lé- 1983 -1984 a pusztaszabolcsi vonal villamosítása. tesítményeket gyorsvasúti jellemzőkkel építették meg; a 3 perces vonatkovetés feltételei megvannak, de fokozott problémát jelentenek a szintbeni közúti átjárók. A Budapestről kivezető tizenegy államvasúti vonat jellemzői. A főváros területén 9,1 km, fővároson kívül 16,5 km hosszú gödöllői hév-vonaton A dorogi. Veresegyház, és laiosmizse, vonal egyvágányú. A kunszentmiklósi vonal ere- , csúcsidei á,lagos kihas2nállság 70% k6rül van. A sok szintbeni útkereszteződés e detileg két vágánnyal épült, de jelenleg csak Bp. Ferencváros és a Soroksári út között vonalo„ ,s romja , ,orga|ombi2tonságot és hátrányosan befolyásolja a szállftöképes kétvágányú. A székesfehérvári vonal Kelenföld vasú,állomás és Tárnok között egy ^ A vonalon , fo |om ba|járatú amely „ utasfor,alom ás a keresztező közúti vágányu; a Dél, pályaudvar és Kelenföld vasútállomás között báljáratú. Ugyancsak (orga|om uámára |s balKetvcs2élyes. A2 állomások peronjai keskenyek. A kátvágába lárat »an a hatven, vonalon Bp. Keleti pu.-Rákos között. A kétvágányú hegyes- nyú #illamos(tott fövonalből Clnk„,án ágazik ki az egyvágányú villamosított halmi, pusztaszabo cs, és a Duna-balparti törzsvonalak yillamosüzemúek. A székes csömörl (3 , km. , 2 km, A2 kialakítás, illetté a belső szafehéttár, vonal villamos,fása folyamatban ,an. A dorogi, veresegyházi, lajosmizsei kas20n , nagy f |om mgm , „4 ontl szállítóképessége nem növelhető, vonalak dízel vontatásuak. A következő vonalak az európai törzshálózathoz tartoznak, ennek megfelelően meghatározott műszaki paraméterekkel kell hogy rendel- A ráckevei vonat két vágányú és teljes hosszban villamosítva van. A pályát felújítotkezzenek: ták, elavult járműállományát kicserélték. A vonal fővárosi szakasza 10,8 km, a fővá- E 50 a nyugat keleti főhálózathoz tartozik a Budapest-Hegyeshalom roson kívüli 29,3 km hosszú. A vonal vágóhídi végállomása nem csatlakozik a gyors és a Budapest-Hatvan közötti fővonal, vasúti hálózathoz.- E 85 az észak-déli főhálózathoz tartozik a Budapest-Kelebia . .. ... . , közötti fővonal A csePel' ^-vonala a Boráros tér-Szabadkikotő kozott gyorsvasúti, egyébként koz- E 69 Budapest—Székesfehérvár—Murakeresztúr, úti villamos ’elle9ü- két «- E 62 Búdapest-Szob. Budapest-Cegléd-Szolnok- Záhony utóbbi időben lé,es"e,, kerl,4s csak részbe" h4'1’'3 A í!50' 'TiíÜÍÍi- E 56 Budapest-Rákos-Újszász—Szolnok. Hon 3 csucsórai kihasználtság 62-70% os Ennél nagyobb szállltökápesság csak jelentős beruházással érhető el. A budapesti állomások és megállóhelyek többségén a peronok alacsonyak, keske nyék, és csak a vágányok szintbeni keresztezése árán közelíthetők meg; perontetők Budapest közúti villamosvasúti hálózatában fokozatosan megszüntették a szűk, kesnincsenek, avultak. keny utcákban vezető és kisforgalmú vonalakat. Az elmúlt másfél évtizedben korszeI l( 37 I ^ un ~ T __________________ . - — — — — *—-
