1988. szeptember 13. - Budapest Főváros Tanácsa tanácsülési jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.101.a.1)
216
* <Í7ántíS- rriq n ha meg. Réqészeti, őslénytani szempontból például kisebb üregek szakmai értéke felülKert 6721 0 hÜ múlhatjaTnagyobb barlangrendszerekét. Gyümölcsös: 831,0 ha A barlangosodások zónákban alakultak ki, így három barlangokkal átjárt ismert t Szőlő: 284 0 ha térséget különböztethetünk meg: ^ Gyep: 1047,0 ha I a Péter-hegy, Róka-hegy (dunai ártérhez és teraszsíkhoz csatlakozó triász-eocén Mezőgazdaságilag művelt terület összesen: 15 402,0 ha. rögök, az Aranyhegyi árok és a Szentendrei út által határolt övezetkben). Budapest közigazgatási határain belül a mezőgazdasági termelési tevékenység aláren- ^ Az Aranyhegyi árok és az Ordög-árok közötti rögsorozat (Hármashatárhegy— delt az ipari, kereskedelmi és egyéb ágazatok tevékenységéhez képest. Az itt gazdái- Rózsadomb csoport) a legintenzívebben barlangosodon térszín, melyhez önálló kodó mezőgazdasági üzemek termőterületének általában csak kisebb, esetenként el- szigetként csatlakozik a budai Vár-hegy mésztufa-képződményeivel, barlanghanyagolható része van Budapest területén belül. A földek termőhelyi értéke zöm- rendszerével. mel az országos átlag körül, vagy az alatt van. A mezőgazdasági tevékenység termé- W- Az ördög-ároktól az őrmezei lapályig terjedő, s a Gellért hegy dolormtrögét is szetszerűleg a peremkerületek egy részében folyik, legjelentősebb az észak-keletpesti, magába foglaló, szerkezetileg, domborzatilag meglehetősen heterogén térszín, és délpesti térségekben. A budai oldalon a külterületek jelentős része nem mezőgaz- A főváros barlangok kétféle típusúak: dasági, hanem erdőgazdasági kezelésben van. A meliorálásra érdemes, fejleszthető _ A kőzethasadék barlangok: a budai hegyvidék területén kis számban fordulnak mezőgazdasági területek Soroksár és Rákospalota térségében nyúlnak be kis mérték- e|ö c$eké|y kiterjedésű kőfülkék, néhány méteres hasadékok formájában. ben a Főváros területébe (a GATE agroökopotenciál értékelése alapján). _ A ^ingok. a budapesti barlangok fő típusai. A föld mélyéből feltörő Kisüzemi művelésre szánt mezőgazdasági területek a zártkertek. Területi megoszlá- hévizek a szerkezeti mozgások hatására képződött hasadékokat tágítják, alakítják, suk kerületenként a Földhivatal nyilvántartása szerint a következő: Jellemző üregformái gömbszerűek, kupolában végződő körkeresztmetszetű kürtő vei (pl. Ferenc-hegyi, Pálvölgyi, Szemlő-hegyi, József-hegyi stb.). Zárt kertek 1987-ben ^ ... . ... . A főváros jelentősebb, hasznosításra javasolt barlangjai: Kerület ha Kerület ha '... ... N |; — Pálvolgyi-barlang és kőfejtő II- 61,0 XVll. 148,0 — Mátyáshegyi-barlang és kőfejtő III. 300,0 XX. 132,0 _ Szemlőhegyi-barlang ‘ XI. 176,0 XXI. 127,0 — Józsefhegyi-barlang XVI. 85,0 XXII. 255,0 _ vár barlang ^ Budapest összesen: 1254,0 _ Gellért-hegyi barlangok és táró (az Iván-barlang, a táró és I. sz. forrásfoglalás, illetA zártkertek mezőgazdasági termelési jelentősége a fővárosban csökkenő, üdülési és ve a forrásűre9ek 65 8 Gellért hegy alsó szegélye). lakó telekként történő felhasználásuk növekvő, ezért egyre több építés-igazgatási A települési táj tudatos rendezésének jelentősége a jövőben tovább fokozódik. Az problémát vetnek fel. Családiházas lakóterületté alakításuknak helyenként infra- ökológiai-mérnöki tervezés elengedhetetlen kelléke az új közlekedési hálózat és fej* f strukturális akadályai vannak. lett műszaki infrastruktúra kialakításának, mely biztosíthatja a természeti és művi tájalkotó elemek kényes egyensúlyát. A környezetminőség - életminőség — alapja a biológiailag aktív felületek léte és működése. A főváros zöldfelületi rendszere - mely TÁJRENDEZÉS sajnálatos módon szigetes - hivatott ezt a szerepet betölteni. Ezt a lokális zöldfelületi mikrorendszerek — parkok, erdőfoltok — nem tudják biztosítani. Fejlesztési elv- Budapest területének túlnyomó többsége kultúrtáj, a térség specialitása a művi és ként a patakvölgyek ÖKOLÓGIAI rendezéaét. környezetük fásítását ajánlhatjuk, miL természeti környezet helyenként megnyilvánuló harmonikus egybeötvöződése. ve, ezáltal zöld ékekkel részben tagolt településszerkezet jöhet létre. Ennek alapvető Ezért a védendő táji értékek lényegében egybeesnek a városképi szempontból ki- feltétele a tudatos fejlesztés. emelt területekkel (BVSZ 3. sz. melléklete), a legjelentősebb kilátópontokkal, védett További feladata a települési-tájrendezésnek a rekreáció feltételeinek biztosítása, mitermészeti értékekkel és védett zöldterületekkel, magukba foglalva az építészet, az vei az egészséges környezetben való üdülés a munkaerő újratermelésének záloga, ipar, és a közlekedés legfontosabb kultúrtörténeti értékeit is. A főváros legjellegzete- A rekreációs lehetőségek fejlesztése összefügg az idegenforgalmi kapacitással. Az idesebb táji sajátossága a Budai-hegység, a Duna-völgy és a Pesti síkság együttese. A vá- genforgalom igényeinek - szálláshely, kereskedelmi-szolgáltató, szabadidős létesítros karakterét ezek a földrajzi adottságok alapvetően meghatározzák. A hegyvidék mények, műszaki-közlekedési infrastruktúra - kielégítése is állít feladatokat a tájrenV. jellemzői az erdős hegytetők,a kilátópontok és a beépített hegyoldalak. Fontos és dezéselé. védendő táji elemek a barlangok. A zöldfelületek és tájrendezés vizsgálati anyagához felhasznált adatok forrásai a kö- Az OKTH felmérései értelemben barlangnak tekintünk minden olyan, a szilárd föld- vetkezők: kéreg kőzeteiben természetes úton kialakult üreget, amely az ember számára is jár- _ Fővárosi Kertészeti Vállalat ható méretű, legalább egy irányban meghaladja a két métert. A rendelkezésre álló _ mEM Erdőrendezőségi Szolgálat különböző mélységű és megbízhatóságú adatok alapján a fővárosban 89 barlangot _ Fővárosi Temetkezési intézet regisztrálnak. Teljes körű és értékű felmérésre előreláthatólag 2-3 éven belül kerül- _ Budai Tájvédelmi Körzet Budapesti Kirendeltsége hét sor. A barlangok jelentőségét, minősítését nem feltétlenül a méreteik határozzák _ Budapesten gazdálkodó mezőgazdasági üzemek j /G 35 i
