1988. szeptember 13. - Budapest Főváros Tanácsa tanácsülési jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.101.a.1)

205

[WTP F ~ ' =>

' • BUDAPEST LAKÓTERÜLETEINEK KITERJEDÉSE ÉS ARÁNYAI 2 5-2,4b,4*« „Műemléki jelentőségű terület egyetlen van a fővárosban, a budai Várhegy várfalak ————— ka* 0vezett része, a volt királyi palotát övező parkkal és azt határoló utcákkal együtt.

Megoszlási *r*"Ja „Műemléki környezetként" az alábbi 17 szerepel a nyilvántartásban:

I A lakóterület'kategória Területe (Budapest osszte^eté > ’ Corvin tér ~ barokk lakóházsor és a Fő utcai volt kapucinus templom és kolostor

t (ha) (%) <%> együttes.----------------------------------------------------------------------- Batthyány tér - barokk és rokokó épületegyüttes, a vízivárosi plébániatemplom

T

ömör városias 2 662,3 14,6 környezete

CMládfháMs* 11 649 7 63 9 22 2 11' S*arvas tér ~ barokk épületegyüttes, a tabáni plébánia templom környezete,

Lakóterületek összesen: 18 2234 100.0 347 11 • Napraforgó utca - 1931 -ben egységes terv szerint épült villatelep,-----------------L———J----------■ — //., Tárogató köz - Szajkó utca- Vörös Hadsereg útja között Mátyás király XV. száA tömör városias lakóterületek jelentős része a város központi magjában, a Nagykör- zadi kastélyának romjai, . .

». ... ■ . , . ... . ..... .... ■ a * ,4ii«minU riimp a c»á7aH ///.. Aquincum - római kori polgárváros romterülete a Szentendrei ut két oldalán,

ut által határolt területen belül helyezkedik el. Az épületállomány zöme a század- ... . . .. . ... x . .x-x l. •

t j m l.** -i- A.-- -x ll x , xr l x x l „aipm<>t k4oUicoi/i ///., Hajógyári sziget - az aquincumi helytartó 11. századi palotájának romjai,

forduló körüli évtizedekben épült. Jelentősek a városképben fontos elemet képviseld ... . . , o j --r _a ~

középületeink, a főbb útvonalakat - elsősorban a Nepköztirsasig útjít és a Nagykor- " Parpkk k0 °?or é! ,e'"p!°n’ ‘ma » Budap«<' To"é"«' Mu“um

utat — szegélyező lakóépületeink kimagasló építészeti, kulturális és anyagi értékek. ] ori ^ 52 , saI®fl GrUW*k ^ , híritxi • v a Hal

A mellékutcák épületei már nem minden esetben jelentenek hasonló értékeket. Álla- Ko,»l" 0nó u,ca k°20,t 82'4rpád h,dtdl és2ak,a ^ dél;

guk az elvárhatónál rosszabb. A központi maghoz kapcsolódó, később létesült belső vá- ™ középkori és barokk épületegyüttes, Flónén tér, fürdOmuzeum az Óbuda,

rosrészak (Lágymányos. Lipótvérosl korukból adódóan joób állapotúak, korsze- plébá"ia “mplom' reformá,us ,amplom- zs,na9Ó9a éi Fö ,é" k°"'V«

zete

rűbbek, de helyenként zsúfolt beépítésűek. x • . • xzj • • x • ialx„,x___i__a, ,

V

., Március 15. tér - a római kori erőd romjai, a belvárosi plébániatemplom és a

A városközpontot körülvevő további tömör beépítésű lakóterületek már alacsonyabb „100 éves étterem" barokk épületének környezete,

építészeti színvonalat képviselnek. Beépítésükön érződik a rendezetlenség és sok V., Károlyi Mihály utca — a volt Károlyi palota (ma Petőfi Irodalmi Múzeum) és a

v . esetben zavaró ipari üzemek keverednek lakóépületekkel. Károlyi kert környezete a Ferenczy István, Magyar és Henszlmann Imre utca mentén

t álló XIX—XX. századi lakóházakkal és az egyetemi templommal,

j A tömör városias lakóterületeket magas beépítési intenzitású, a felszabadulás után VI., Népköztársaság útja — a Bajcsy Zsilinszky út és a Hősök tere között 1872-1885

épült lakónegyedek egészítik ki. Ezek a városrészek tervszerűen, csaknem minden között egységes kisajátítási, rendezési és beépítési terv szerint épült sugárút,

részletükben egységes elgondolás alapján épültek, az építési idő adta lehetőségek sze- VIII., Múzeum körút - a Magyar Nemzeti Múzeumot körülvevő XIX. századi palotarint. Megépítésükkel jelentős építészeti és városképi értékek is születtek, (örzemzői együttes a Bródy Sándor és Múzeum utca, valamint a Pollack Mihály téren,

lakótelep, Újpalota, Kőbánya-Kispest, csepeli lakótelepek). XI., Albertfalva — római kori katonai tábor maradványainak környezete a Mezőkövesd úttól délre a Hunyadi János út és a Dunapart között,

XIII., Margit-sziget — premontrei kápolna és környezete,

XIV.. Hősök tere és a Városliget - a Szépművészeti-, Mezőgazdasági Múzeum és a

2.6 MŰEMLÉKVÉDELEM, RÉGÉSZETI ÉRTÉKEK. VÁROSKÉP Műcsarnok környezete az Allatkerttel, Széchenyi fürdővel stb. együtt.

XXII., Nagytétény — barokk kastélymúzeum és parkja, valamint a római kori tábor romjainak területe a Hársfa- Nagytétényi- Pohár utca és a vasútvonal között.

MŰEMLÉKVÉDELEM , , ,

A védett területek jellege egymástól eltérő, mert különböző korokban keletkeztek,

Budapest városképét természeti adottságéi, ez elmúlt és a jelenkor épitészeti. vele- más més '*°6- va9v ,á'képl k«""'«“<« alkotnak, de jelentőségük közel azonos. I

mint mérnöki alkotásai teszik értékessé, melyek megőrzése, érvényrejuttatása és jó Az épített környezet városrészméretű védelmének jelentőségét - a műemlékvédelhasznosítása az általános rendezési terv feladatai közé is tartozik. met jóval megelőzve - ismerte fel a főváros, s az egyes városrészek arculatának megA m .... .. , . xx i xj i x l . • l xii r x x z őrzése érdekében külön előírásokat alkotott és alkalmazott az építési szabályzatában

A műemléki védelembe vétel, e védelem fokozatainak megái apítása tudományos épí- ^ *... ■■* . , A . v -*

.. .... ... x.J.xx .xx A xx x. X_ ^ -x, uo v ’ r a múlt század vége óta a budai Várnegyedre, a Népköztársaság (Andrássy) útra.

tészettorténeti alapon folytatott eljárás. A védettség egyedi építményre szólóan , . , .... ...... x x x

xl xz i u * i íxl. ixi • ti - x .. x - Akkor az Andrássy ut műemléki szempontú értékelésre még nem tarthatott számot,- rangsorban - a következő lehet: műemlék, muemlékjellegu, városképi ie entőségű , . ,, x • x . L x

, . . xz rxx • x -I. 1 L . • xxz x ■ usabpi ,CiCmU3cy városkép védelme a főváros rendkívül előrelátó intézkedése volt. Míg a főváros

az országosan érvényes minősítés szerint, illetve helyi, fővárosi je entőséaű Terű éti „ , . , . J ^ , . , . .. ..... ...

xl x l ~ . . . I . - . ... J l05e9u- egyesítését követő, 18 73 utáni évtizedekben a városkép megóvását az építési szabályvonatkozásban a védettség lehet „műemléki jelentőségű terület . vaav műemléki . ... , . , „ „ . . . . . .. .... A .

. .. ... , . . x. -xx i x u . • xx, x * zatokban fog a t előírások szolgálták, ma ezt a rendezési tervek is rögzítik. A jegykornyezet az országosan érvényes minősítés alapján, helyi, fővárosi védettséqet e- . . ... . x. l.

, . D . x- v/x -i x • c lxi . űzz x x ix zékbe foglalt műemlékek védelme 1949-ben lépett életbe,

lent a Budapesti Városrendezési Szabályzat előírása a városkép szempontjából ki- •

emelt területeken. Budapest közigazgatási határán belül levő, műemléki értékű településrészek sajátosA ~ i < ■ . ... ... xnx x Z. x L x . x„ sáqai általánosságban is nagy változatosságot mutatnak, mert várostörténeti fejlőA műemléki védelem alatt álló építmények száma nem sok a főváros épületállomá )t

nyához viszonyítottan, műemléki, műemlékjellegű és városképi jelentőségű védett désük eltérő vo t.

séget élvez 856, fővárosi védettséget 471 objektum. (A védett területen, környeze- A budai Várnegyed a XIII. század óta nagy megszakításokkal az ország kormányzati

tekben további mintegy 1000 építmény áll). negyede volt, s ennek megfelelően jelentős építési tevékenység színhelye különböző

J 24 í[0Í

^ ‘ ‘ _ _ Á .