1988. szeptember 13. - Budapest Főváros Tanácsa tanácsülési jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.101.a.1)
206
!"(■■■■ r- V HB~ i ■ , J korszakokban. Budapestnek ez a legismertebb városképi együttese az utóbbi négy terül el, mely nevét a régi falutól kapta és részben annak helyén épült. A Fő utca f évtized alatt kulturális-, idegenforgalmi- és lakónegyeddé változott. A városrész szer- tengelye volt az új lakótelep tervezési határa, amely ma Ezüsthegy utca néven két kezete — a történelmi fejlődést ma is világosan mutatva — két részre tagolt: délen az világ választóvonala. Keleti térfala helyén a lakótelep zöldterülete húzódik, a nyugati egykori királyi palotára és a csatlakozó épületek valamint területek együttesére, észa- oldalon a megmaradt falu nagyjából régi állapotában várja sorsának alakulását. Békon a polgári városrészre. Ebben a történeti negyedben - mely egészen 1872-ig, a fő- kásmegyer Arpád-kori település, plébániatemplomát, iskoláját a XVIII. században várossá egyesülésig önálló volt — a második világháború után megkezdődött az or- építették, községi önállóságát 1950-ben vesztette el, amikor Budapest III. kerületér . szág legjelentősebb történeti városrész rehabilitációja, mely ma is tart. hez csatolták. A falu településrendszerére meghatározó az a három völgy, melyre A . . ,. ,, . , , .. . ., , . , . .... párhuzamosan futó főbb utcái — Donát, Dömös és Kőbánya — kialakultak. A teleAz egykori királyi palota úgynevezett kiemelt beruházásként elkülönített program- aha ♦ ■ ... , , , , , • , . , u , xn-xx -x-x a - t x.~l pulésen jellegzetes az oldalhatáron álló, utcavonalra merőleges beépítés, az oromfalas mai és jóváhagyási feltételekkel indult el a helyreállítás utján. Az epuletegyuttesben , „i*.. _ ... .. . , , , .. xxc L A- X . . , L, r, L . T Jx x ,»■ xx . , epuletek az Utcavonalon sorakoznak, élőkért nélkül. Van ezen kívül egy városiasabb, jelentős közgyűjtemények kaptak helyet, a Budapesti Történeti Muzeum, a Munkás- i ___l l „ A ... . . . .. . xx x. .x • x o x l taX 1 . Zártsorú beépítés, melyet a nagy kocsibehajtó-kapu jellemez. A terület az építészeti mozgalmi Muzeum, a Magyar Nemzeti Galéria és a Széchenyi Könyvtár, valamint a ., „l,l;i-xx,.a. i 7~ . ' ...... , adottságokhoz igazodó rehabilitációra szorul. barokk karmelita templomban — melyet már a XVIII. század végen színházzá alakítottak — megnyílt újra a főváros budai oldalának egyetlen színháza. A Várnegyed Óbuda a főváros legrégebben lakott része, ahol a neolitikum óta egymást követik déli részén még ma is erőteljesen megmutatkozik a második világháború pusztításé — térben és időben - a különböző kultúrák. Ezeknek a XX. század második feléig nak nyoma, a Szt. György tér keleti és északi oldalán két romos épület áll, az egyko- három nagy korszakuk volt: a római provincia, Pannónia Inferior székhelyéé, a ma ri miniszterelnökségi palota és a honvédelmi minisztérium, s a tér nyugati oldala ren gyár középkor gótikus városáé, majd a török hódoltság után a korábbiaknál jóval szedezetlen. rányebb barokk mezővárosé. A település a legutóbbi időkig két pólus köré csoporto A m xx_xti x . a .x- -.li xi./xx x . ,. , , . su It i a középkori préjiostsági templom, majd az arra épült bárok k kastély, valamint a A Dísz tértől északra eső terület, a polgári negyed helyreállítására - a háború utáni , .. , , , . . , 7 l .. ,x._x . ........ , . ..... . „. . .. .. , középkori templom helyen emelt barokk plébániatemplom köré.nagyrészt falusias gyors, romeltakarítási állapotot véve alapul - 1949 ben elsőként készült az ország . . , . . , . . . , . yr ... . . A , , . , .. , . ,. beepitessel, oromfalas vagy az utcával párhuzamos eresz-és germcvonalu epuletekban részletes rendezési terv, melynek továbbfejlesztett változatát 1958-ban hagyták . . , .. ,0->ol o x ^x x 7 ., . A . A ,A , ... x • . . xlx . x . x «. . .x . 7 kel Óbuda egyike az 1872 ben Budapestté egyesült három városnak, egyes részeinek jóvá. Az elpusztult épületek helyén uj lakóházak és középületek létesültek, az ... _ . . . x. x„ x ,. , . ....... ... _ .. „ . .... ... . A ... . _ . . falusi, mezővárosi jellegét egészen az 1970-es evekig alig változtatta meg a főváros utóbbiak kozul a legjelentősebb a „Budapest Hilton hotel. A szálloda megőrizte es befoglalta a XIII. századi domonkos kolostor maradványait. 1962 és 1967 között került sor az állami tulajdonú lakóházak mintegy 50%-ánál a teljes korszerűsítésre, Az 1968-ban kezdődött városrészrekonstrukció Óbuda történeti városmagjának két a kulturális-, idegenforgalmi szempontokat is figyelembevevő funkcióváltásokkal. fő részét befoglalta az új városszerkezetbe. Az Árpád hídtól délre a római katolikus Ezt a rehabilitációs tevékenységet folytatta az 1981-1986 közötti felújítás, mely templom és plébániaház, a Dugovics tér két épülettömbje, a Lajos utcai középkori után korszerűtlen lakás nem maradt a Várnegyedben. Az épületek műemléki vizsgá és klasszicista épületek képviselik a régi beépítésből megmaradtakat, a zsinagógával lata megállapította az építészeti értékek, a történeti városmag érdekében szükséges és a Calvin közi templommal, papiakkal együtt, rendeltetés-változásokat, melyek legtöbbjére csak hosszú távon kerülhet sor. Az Arpád-hídtól északra a kismesterségek múzeumaként helyreállítptt barokk-kori A Várhegyet körülvevő tám- és várfal a XIV. századi nyomvonalat követi, az évszá- Selyemgombolyító és a Fő tér között kialakított gyalogos városrészközpont kulturázadok folyamán többször átépült, s városképi látványa, állékonysága egyaránt fon- lis, idegenforgalmi vonzerejű hely a múzeumaival, szabadtéri hangversenyeivel, vásátos. E falak helyreállítása legnagyobbrészt 1946—1970 között készült, s napjainkban raival és vendéglőivel együtt. A Fő téren a barokk Zichy kastély gazdasági épületéa tönkremenetel jeleit mutatja. A felületi-, burkolati hibákon kívül hosszú szakaszo- nek déli szárnyában 1987-ben nyílt meg a Vasarely múzeum, a nyugati és északi kon látható a mellvédomlás veszélye, a statikai állékonysági hiányosságokra utaló szárny hasznosítása még hátra van. repedés. Az elhanyagolt és veszélyes állapot leginkább szembetűnő a Halászbástyán. A II—III. kerület határán levő Óbuda—Újlak városrész három évszázadnyi történelme L A Várnegyed felszíne alatt mélypincerendszer húzódik, mely főként a közutakat kö- egyéni hangulatú, ízes kisvárosi együttest hozott létre. Újlak az utolsó összefüggő veti, s az épületek alá csak részben terjed ki. Szellőzőit, lejáratait az 1960 as években maradéka annak a földszintes Budapestnek, amely a Józsefvárosban, a Tabánban, lezárták, elfalazták. Ezeket az eredetileg borospincének használt földalatti tereket a Krisztinavárosban és Óbudán a XVIII.-XIX. században a jellemző beépítés volt. II. világháború idején életvédelmi helyiségekké alakították. A mélypincék állapota Az elveszett, régi budapesti hangulatot nem pótolhatja egy-egy megmaradt utca vagy 7 nem kielégítő, vízmosások, vízbetörések fordulnak elő, melyek veszélyeztetik a háztömb, a legújabb magas lakóházak tövében. Viszonylagos tágasság és többfajta márga altalaj állékonyságát. Néhány helyen (Pettermann bíró u. 2., Tárnok u. 9—11., minőség, a részletformák gazdagsága és belső arányossága szükséges ahhoz, hogy Úri u. 8. alatt) megtörtént az életveszély elhárítása, az épületek 1981—1986 között egy ilyen városrész ne díszletként hasson. Öbuda-Újlakon — megmenthetöen és végzett felújításával egyidőben. újraéleszthetően — mindez a mai napig még jelen van. A budai oldalon a többi, valamikor önálló település történelmi együttese építészeti A XVIII—XIX. században épült, és a barokk, valamint a klasszicista stílusjegyeket alkotásokban szegényebb, szerényebb jelentőségű, s állapota — az óbudai műemléki őrző földszintes házak jelentős része magántulajdonban van, főleg all. kerületben, együttest kivéve — az utóbbi évtizedekben inkább romlott, mint javult. Északról dél Formailag álla(>otuk nagyrészt még az eredeti, a kapuzatok, oromzatok, tetők és felé haladva műemléki, városképi szempontból a következőket szükséges megemlí- ablakdíszítések rekonstruálhatók. A városrész helyzete műszakilag azonban rossz, az épületek azonnali mentésre és korszerűsítésre szorulnak. Békásmegyer Ofalun ma a régi falu megmaradt részét értjük, amely a község egykori A budai Dunapart mentén észak-déli tengelyre fűzve helyezkednek el Budapest legréfőutcájától nyugatra esik. Ettől keletre a főváros legnépesebb lakótelepeinek egyike gebbi és legjelentősebb fürdői, melyek építészeti, műemléki értékei jelentősek, gyói toí 25 ! — ~ 1 1 I ~ £ L— i
