1988. szeptember 13. - Budapest Főváros Tanácsa tanácsülési jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.101.a.1)
204
PIP I ■—■—■ -------------------- ------————--- ■ 1 ^^. r ~ i- ~i i I ' 2.5 LAKÁSÁLLOMÁNY - LAKÓTERÜLETEK A központi fekvésű kerületekben a lakásállomány kissé csökkent (1,6%). Ennek oka i az volt, hogy az életveszélyesnek nyilvánított lakóépületeket folyamatosan lebontották, lakásépítésre viszont alig került sor. LAKASALLOMANY í A budai oldalon növekedett leggyorsabban a lakásállomány (47,3%). A növekedés Az elmúlt időszakban a főváros fejlesztésének egyik kiemelt feladata a lakáshelyzet üteme a VI. ötéves terv időszakában felgyorsult, javítása volt. Ennek eredménye a lakásállomány változásán mérhető le. Lakéi (•*#») A pesti városmaghoz csatlakozó és így átmenetet képező kerületekben a lakásállo. ..... , . mány növekedése 31,4% volt. A növekedés nagyobb része 1970 és 1980 között kö- Lakásállomány 1970-ben 626,4 vetkezett be-Lakásépítés 1970-1985 között 252,9- takásmegszünés '970-1985 kozott 78.7 A ^ oWal peremkerületeiben a lakásállomány 38.7%-kal növekedett. Ebben a 0 nV an * kiemelkedő szerepe van a VI. ötéves terv időszakában felépített lakásoknak. A la kásmegszünések száma 1970—1980 között átlagosan évi 600 volt, 1980—1985 között ez az átlag a felére csökkent. A lakásmegszünések okai:- az életveszélyes és romos lakóépületek bontása, LAKÓTERÜLETEK, BEÉPÍTÉSI KATEGÓRIÁK- a szociális szempontból nem megfelelő telepek felszámolása,- az elavult állományú peremkerületek és egyéb városrészek rekonstrukciója, A lakóterületek a város beépített területének legkiterjedtebb, és társadalmi jelentő- a városrendezési, közlekedési, stb. okokból szükséges bontások, ségűk miatt a legfontosabb területfelhasználási elemei, amelyek alapvetően meghatá- a lakásfejlesztéssel együttjáró lakásbontás voltak. rozzák a város arculatát, szerkezetét. , Az új lakások száma 1970- 1985 között évente átlagosan 16 ezer volt, 1982 óta ez k az állami lakásépítés visszaesése miatt folyamatosan csökkent. Az 1970-1980 kö A lakóépületeken kívül magukba foglalnak nem zavaró ipari üzemeket, közmű és || zötti időszakban a lakások 65%-a állami lakásként épült fel. A lakásépítésre fordít- közlekedési létesítményeket, kisebb közparkokat, az alapfokú intézmények terüleható tanácsi fejlesztési eszközök mérséklődése következtében csökkent az állami la- teit, valamint a lakóutcák és a parkolók területét is. kásépítés mértéke és aránya (1984-ben csak 29% volt). A lakások számának növekedése mellett kedvezően változott a lakásállomány össze- A lakóterületeket beépítési jelleg és intenzitás szerint három fő kategóriába soroltuk: tétele. Az egyszobás lakások aránya 1980 ra 49%-ról 35%-ra csökkent. Ebben az ~ tomor város,as évben a lakásállomány 1/4 része volt még félkomfortos, vagy komfort nélküli. Az laza városias és 1 szobás lakások aránya a 40%-ot meghaladta a VI., VII.. VIII.. IX., XIII. és XX. ~ családiházas beépítésű területekre. L kerületben, ahol a komfort nélküli lakások aránya is a legmagasabb. Tömör városias lakóterületeken a nagy lakássűrűségű (95-125 lakás/ha) többszintes, Az 1984. évi mikrocenzus adatai szerint az egyszobás lakások aránya 27%-ra, a kom- telkes zártsorú beépítésű lakóterületek értendők — ide sorolva a pesti belső kerülefort nélküli lakások aránya 15%-ra csökkent. A 3 és többszobás lakások száma nőve tekben levő |akóterületeket (V., VI., VII., VIII. és IX. kér.), valamint Budán a II., kedett, de arányaiban alig változott (9X>-ról 11%-ra). Hl^ ^l. és ker(j|et lakóterületi részeit, az I. kerület beépített területének Budapest lakásállománya a lakásépítések és megszűnések hatására 1970-1985 kö- jelentős részét,végül ide tartoznak az utóbbi 30 év alatt épült többszintes, tömbtelzött 27,8%-kal növekedett. A lakásállomány változása területileg tekintve igen nagy kés beépítésű új lakónegyedek is. S eltéréseket mutat. BUDAPEST LAKÁSÁLLOMÁNYÁNAK TERÜLETI MEGOSZLÁSA (wer lakás) 2.5-1 táblázat Laza város,a$ beépítésű területeknek sorolhatók a telkes, alacsony szintszámú, ___________________________________________________________ zártsorú, részben iparral vegyes átmeneti övezetek (mint pl.Óbuda, Angyalföld, Kő1 970 I 1980 | ig86 Változás %-a bánya egyes részei),a telkes szabadonálló társasházas területek (pl. a budai hegyviTerüietí csoportok január 1. 1970-1985 dék belső fekvésű területei, Zugló egyes részei). Az új lakónegyedek egy része is ide kozott sorolható, ha a bruttó lakássűrűség a 30-95 lakás/ha lakássűrűségi tartományba esik Központi fekvésű kerü- (P1 Csatárka úti lakótelep, Bartók Béla úti lakótelep). i letek (I., V—IX.) 178,7 175.2 175.8 - 1.6 Budai kerületek A családiházas beépítésű területek lakássűrűsége nem haladja meg a 30 lakás/ha mér(II.( Hl , XI . XII , XXII ) 143,0 185,6 210,7 *47.3 téket. Ide tartoznak a budai hegyvidék külső területei, Kőbánya, Angyalföld egyes Pesti oldal átmeneti fék részei, valamint a peremkerületek lakóterületének túlnyomó többsége, vésű kerületei (X., XIII., *,V * , . ... 116,7 141,4 153,4 *31-4 A különböző kategóriájú lakóterületek nagyságát, egymáshoz és a főváros egész tePesti oldal peremkerule- ...... „ ' _ .... . , tei (IV., XV.-XXI.) 188 0 224,5 260,7 +38 7 ruletéhez viszonyított arányát a kővetkező 2.5—2 tablazat mutatja. Összesen: 626,4 726,7 800.6 *27,8 ; Zc/f 23 | _ i___________________________________________________________
