1986. november 25. - Budapest Főváros Tanácsa tanácsülési jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.101.a.1)
98
Az északi térségben, az 1984. évben forgalomba helyezett, korszerü- sitett Árpád hid a forgalmi átrendeződésnek jó feltételeket teremtett. A Margit hid mentesülvén az északi városrészek közötti forgalom vezetésének feladatai alól, a Nagykörút részeként a szűk értelemben vett belsőváros hidjává vált, miközben az Árpád lúd az elkövetkező néhány év forgalomfejlődését figyelenbe véve is kedvező feltételeket teremt a térség számára. Az északon és délen a Nagykörút vonalával határolt középső városrész, saját forgalmi igényeit tekintve, átkelési kapacitáshiánnyal nem rendelkezik. /lásd a táblázat adatait/ A hidakon megjelenő kapacitáshiany és a térség kedvezőtlen forgalmi körülményei abból adódnak, hogy hidjai és úthálózata a déli térség átkelő forgalmával is terheit. E kényszerű többletterhelés alapvetően akadályozza a belső hidakat saját funkcióik megfelelő ellátásában. A belváros jelenlegi forgalmának jelentős hányada nem belvárosi jellegű, csupán más átkelési lehetőség hiányában halad át a belső hidakon és úthálózaton. A belváros átkelési viszonyainak javitása - alkalmazkodván a kapcsolódó, történelmileg kialakult, bővithetetlen úthálózat adottságaihoz és igényeihez - elsődlegesen ezen növekvő részarányú, nem belsővárosi forgalom kivonását követeli meg. A déli térség átkelési helyzetét meghatározza az a tény, hogy nincs * Duna hidja. A legdélibb átkelési lehetőségként rendelkezésre álló Petőfi hid sokrétű feladataának nein tud megfelelni. A Petőfi hid a Nagykörút részeként a belsővárosi forgalom inellett bonyolítja a déli térség forgalmát és a távolsági, tranzit forgalmat is. Növekvő átbocsátóké pességi hiányosságaival nem kivánt mértékben továbbgyűrűzve terheli a szomszédos hidakat is. f 4./ Az átkelési helyzet alakulására ható legfontosabb tényezők 'V a./ A motorizáció fejlődése az előzőekben részletezett átkelési gondok növekedését fogja eredményezni. A motorizációs fejlődést 1990-ig mérsékeltebb, 1990. és 2000. között dinamikusabb növekedéssel figyelembe véve, a Duna hidak fővárosi itjényu össz-átkelési forgalma irányaiként 1990-ben 20.000 E/ó, 2000-ben 23.600 E/ó nagyságúra procposztizáIható. E forgalomnövekedés az átkelőkapacitás további három, illetve hat forgalmi sávval való bővítését követeli. * b./ A forgalmi tervezés kiinduló adatait az 1983-84. évi átfogó budapesti forgalomfelvétel szolgáltatta. Ennek keretében felmérésre került a főváros közúti és tömegközlekedési forgalma és adatokat kaptunk az utazási szokásokról is. A jövőbeni forgalom várható alakulásának meghatározását a jelenlegi forgalmakból kiindulva végeztük. A forgalmi proynosztizáció során figyelembe vettük a motorizáció várható fejlődését, a városfej- ■ ! lesztés tervezett tendenciáit és az országos fejlesztések hatásait is. A munka során felhasználtuk a Minisztertanács által 1986-ban jóváhagyott "A budapesti agglomeráció regionális rendezési terve", a Közlekedési Minisztérium által összeállított "Országos közútHl ^ H
