1986. november 25. - Budapest Főváros Tanácsa tanácsülési jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.101.a.1)
45
i A vizsgálati területen: 110 városrendezési körzet, 999 épülettömb, 229.431 lakás helyezkedik el. Ez Budapest teljes lakásállományának 29 %-a. Ezen belül az állami tulajdonban lévő lakások aránya meghatározó jellegű. A főváros valamennyi állami tulajdonú lakásának mintegy fele helyezkedik el itt, további egynegyede az új lakótelepeken, egynegyede pedig a város többi térségében lényegében szétszórtan. A részletes vizsgálatok során a műszaki, a népességi és a társadalmi jellemzők mellett a rendelkezésre álló rendezési terveket és a helyszíni bejárás tapasztalatait használtuk fel. A területet városrendezési körzetenként minősítettük és meghatároztuk a rehabilitációs beavatkozásra érett térségeket. A rehabilitációt igénylő városrendezési körzetekben 394 épülettömb, ezen belül 104.000 lakás található, amelyekben mintegy 260.000 lakó él. Ebből a lakásállományból közel 95 % állami tulajdonban és tanácsi kezelésben van. Közülük 47 ezer lakás (45 %) több mint 30 éve, illetve építése óta nem volt felújítva. A további 57 ezer lakás jelentős része is teljes, vagy részleges felújítást igényel, és csak kisebb hányada volt felújítva az elmúlt évtizedekben. A lakásállomány 48,3 %-a egyszobás, 37,4 %-a pedig fürdőszoba nélküli (2.sz. táblázat). A vizsgált terület épületeiben 1.460 lakás és 39.210 mJ függő- folyosó van aládúcolva. ✓ E körzetekben a 60 év felettiek aránya 30 %-kal meghaladja a fővárosi átlagot, ugyanakkor a 15 éven aluliak aránya csaknem 25 %-kal marad Budapest átlaga alatt. A népesség csökkenésének egynegyedét adja a természetes fogyás, háromnegyedét pedig az elvándorlás. Az adatokból egyértelműen megállapítható, hogy elsősorban a fiatalabbak, a magasabban kvalifikált rétegekbe tartozók hagyják el a térséget, ez pedig az itt lévő lakókörnyezet, lakásállomány fizikai és erkölcsi romlásának következménye (3.sz. táblázat). t A rehabilitációra kijelölt térségekben a lakások átlagos alapterülete 53 m*, szemben az 57 m2-es budapesti átlaggal, az egy lakásra jutó szobaszám pedig 1,73 az átlagos 2,09 mellett (4.sz. táblázat). A rehabilitációt igénylő városrészek főbb jellemzői kerületenként a következők: Az V. kerület (51 tömb, 8.424 lakás) déli és középső területének egy részén lévő lakóépületek közel egyharmada műemléki védettség alatt áll. A leromlott állagú épületekben a lakások a fővárosi átlagnál nagyobb alapterületűek és az önálló épületekben elhelyezkedő közintézmények mellett itt a lakóépületek alsóbb szintjeit is nagy számban és nagy alapterületen nem lakás jellegű bérlemények foglalják el. Az intézményi, vállalati iroda és szolgáltató helyiségek funkciója - a különösen zavarók kivételével - nem változik, de jelenlétük miatt a 8 40 A | ||í —
