1986. november 25. - Budapest Főváros Tanácsa tanácsülési jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.101.a.1)
42
\ Budapest belső városrészeinek szerkezete, beépítési módja és épületál’ománya meghatározó • az egész város arculatára, s várostörténeti illetve esztétikai szempontból megkülönböztetett figyelmet érdemel. Itt helyezkedik el a műemlék és műemlék jellegű épületek nagyobb része, a kiemelkedő értékű középületek, illetve lakóépület-együttesek. E térségek várospolitikai jelentőségét jelzi, hogy itt él Budapest lakosságának csaknem 30 %-a, és az állami tulajdonban lévő lakásoknak is több mint fele e területen található. A közelmúltban felújított főútvonalak épületei (Rákóczi út. Kis- és Nagykörút, pesti Duna- part, stb.) által határolt belső területek lakóépületeinek, középületeinek és közműveinek avultsága, több évtizedes felújítási elmaradása a lakóérték csökkenését, c városrészek működőképességének fokozatos leromlását okozta. A környezeti és műszaki avulás következtében az itt élők körében kedvezőtlen társadalmi folyamatok indultak meg. Nagymértékben megnövekedett az időskorúak, illetve az anyagilag egyéb okból hátrányos helyzetű rétegek aránya. A lakókörnyezet romlását fokozza az a tény is, hogy e rétegek helyzetüknél fogva - bár megszokott környezetükhöz nagymértékben ragaszkodnak - önállóan nem képesek jelentősebb áldozatokat hozni a térség helyzetének javításáért. Az ingatlankezelés korábbi gyakorlata szintén nem tudott megbirkózni azokkal a - hatáskörén nemegyszer túlnövő - feladatokkal, amelyeket a környezet javítása megkövetelt volna. így a lakóérték csökkenése és a kedvezőtlen társadalmi jelenségek fokozódása egymást erősítő folyamatként észlelhetők Budapest belső városrészeiben. E folyamatok megállítása, az arra érdemes értékek megóvása, a terület újraélesztése napjainkban kiemelt fontosságú társadalmi, műszaki és gazdasági feladat. Egyes hazai városaink belvárosának sikeres felújítása, a budai vár lakónegyedének szép példá- ^ ja és a több évtizedes külföldi városfejlesztő rehabilitációsgyakorlat alapján megállapítottuk, hogy ezen a területen az egyedi felújítás vagy sortatarozás már kevésnek bizonyul, de a jelentős lakásszámot és épületvagyont tartalmazó városrészek teljes átépítése sem járható út. Ez, ,.v t valamint az előzőekben ismertetett társadalmi, szociológiai tényezők indokolják a belső kerületekben a rehabilitáció szükségességét. A rehabilitáción a leromlott állapotú városrészek környezeti elemei - lakóházai és közintézményei, úthálózata, közterületei és közművei - felújításának azt a módját értjük, amely a jellemző városszerkezet, beépítési mód és az értékesebb épületállomány nagy részének megtartásával és kiegészítésével tűzi ki célul a területek társadalmi, városrendezési, műszaki és gazdasági szempontból feltétlenül indokolt meg- 1 Újítását. Ezzel a tevékenységgel a múlt értékeit megőrizve, az épületvagyon műszaki adottságait ki* használva és továbbfejlesztve újabb évtizedekre korszerű lakásállományú és ellátottságú váL rosrészek alakíthatók ki. az életkörülmények javítása által lehetővé téve a környezetét szerető lakosság nagyobb részének helybenmaradását, közéleti aktivitásának fokozását, az egészséges lokálpatriotizmus erősödését. A rehabilitáció társadalompolitikai jelentőségét támasztja alá. hogy a lakosság nagyrészének a mai mértékkel mérve sem megfelelő lakásából szándékozunk hosszabb időtávlatban is megfelelő lakásokat kialakítani illetve építeni. 5 ff ia |B
