1986. november 25. - Budapest Főváros Tanácsa tanácsülési jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.101.a.1)
256
I ► 1.1. A közúti dunai átkelőforgalom vizsgálata a fővárosba vezető 15 országos főútvonalon a városhatárt jelenleg 15o ezer gépjármű lépi át naponta, melyből mintegy 25 ezer halad át Budapesten, amely a főváros összforgalmának o,2 %-a, az érintett Duna-hidak forgalmának pedig mintegy 7-9 %-a. A fővárosi Duna-hidak forgalma tehát alapvetően a fővárosi átkelési igényekből adódik. Jelentősebb tranzitforgalom csak az Árpád-hidat, az Erzsébet- hidat és a Petőfi hidat terheli. A dunai átkelések napi összforgalma 1935-ben mintegy 325-33o ezer egységjármű volt. A csúcsidőszakokban irányonként 17-18 ezer egységjármű halad át a Duna felett. A legtöbb Duna-hidon naponta 6-7 órán keresztül a megengedhetőnél nagyobb forgalom bonyolódik le, állandó torlódásokat 4 okozva, növelve a környezetszennyezés mértékét és a balesetveszélyt, Jelenleg - az Árpád hid kivételével - csúcs- időszakokban a Duna hidak forgalmát már nem az igények, hanem a lehetőségek határozzák meg. / 2., 7. sz. mellékletek./ A fővárosba irányuló legjelentősebb forgalmi áramlat Dél- buda felől érkezik és a városon belül legyezőszerüen oszlik el. / 3«sz. melléklet /. Ez a forgalom legnagyobb mértékben a Petőfi hidat terheli, de a hid kapacitáshiánya miatt a belső hidak és úthálózatuk is részt vesz az oda ' nem illő forgalom lebonyolításában. A belvárosi Duna-hidak / 3zabadság-hid, Lánchíd/ teher- forgalmi til Ima, illetve korlátozása következtében a Petőfi hid és az Árpád hid forgalmát a nehéz teherforgalom 27-29 ;J-os aránya jellemzi. Tekintettel arra, hogy jelenleg a Petőfi hid a legdélibb fővárosi Duna-hid, itt bonyolódik le a déli városrészek egymás közötti forgalma, a tranzitforgalom jelentős része, valamint a nagykörút forgalma is. Jnnek következtében a Petőfi-hid forgalma naponta fi X »*w- 2 -
