1986. november 25. - Budapest Főváros Tanácsa tanácsülési jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.101.a.1)
188
f — 7o A jobbparton a hídfőt, Illetve az útvonalat az egyetemek / BME, ELTE-Ttk / fejlesztésére szánt terület / beépítése a folyő ötéves tervben az ELTE épületeivel megkezdődik /. további a nagyértékü lakóterületek éa többségükben korszerű ipari létesítmények övezik, Itt módosításra szükség nincs. / Kivétel a KÉV-LIotró Dombóvári úti telepe a töltés és a téli kikötő között, amelyet - az eddigi elgondolások szerint - a 4-es metróvonal Járműtelepe fog felváltani./ A balparton kettőa feladat vár megoldásra:- A bal parton a Boráros tár és a híd tervezett helye közötti dunapartl sávon a közeljövőben uj rakparti ut épül. A MAv tervei szerint ezen a partszakaszon a tömegközlekedési hálózat teljes kiépítésével összhangban megállóhely létesítésére Is sor kerül. A távlatban oélsssxü lenne az Itteni teherpályaudvar kitelepítése, és az igy falszabaduló területsáv, fekvéséhez Illő rendezése.- Hasonlóképpen rendkívül külterjes a Könyves Kálmán körút déli végének o felhasználása. Részletes vizsgálattal kellene feltárni: hogyan lehotne ezeket, a hídépítés révén mocnö- vekodett értékű, Illetve Jelentőségű körút-nenti területekkel hatékonyabban, éa nem utolsó sorban ssztétlkusabbon, városképi szempontból Is Igényesebben felhasználni. As agyas hidfejlesztési változatok sajátos tsrülstfelhasználásl és városképi kérdéseit a megfelelő elfejezetek tárgyalják. 4 7.2. Közmüvek A fővárost ellátó és kiszolgáló viz-, gáz-, csatorna-, távhő, vlllamosenergia- és távközlési rendszerek központi / termelő, kezelő/ létesítményei és betáplálás! pontjai általában a város peremén / néha a városhatáron kívül/ helyezkednek el, mig a fogyasztókat ellátó, szakáganként összefüggő, egységes rendszert alkotó, összességükben több ezer kilométer hosszúságú hálózatok túlnyomó hányada a beépített területen van. Ezeket a hálózatokat a Duna kettéválasztja. E hálózatok müködéso /biztonsága éa megbízhatósága/ érdekében a budai és pesti hálózatrészeket meghatározott helyeken ós kellő számban össze kell kötni. Ez az igény ezldáig kizárólag a csatorna-hálózatnál nem Jelentkezett, de a szennyvizek tisztításának újabban felmerült szükségességo, a már kiépült hálózat és a szennyvíztisztító telepek jelenlegi éa jövőbeni elhelyezése a azennyviz-elvezető rendszerek összekapcsolását is Indokolja. ’ As egyes hálósatok üzembentartói a bal- és jobbparti hálózatok megfelelő összekötésére régóta és folyamatosan törekszenek. Ennek következmények, hogy Budapest körzetében és területén a Dunát számos saját szerkezeti megoldású közművezeték egyedileg keresztezi. Általánosan ismertek a Duna alatti Vizmü-alagutak, az ELUU /déli/ kábel alagutja, a vlllamosenergia távvezeték-átfeszítések és a földgáz körvezeték medercsövei stb. Ezen egyedi átvezetések nagyobb része azonban, szerkezeti jollegükből adódóan C3ak lakott, illetve beépített területen kívül alakíthatók ki, és a jelenlegi átvezetések is ilyen helyeken találhatók. Ezért van különös jelentősege a közmű hálózatok szempontjából Is a fővárosi Duna-hldaknak. A Jelenleg meglévő közúti és vasúti hidakon számos közművezeték kerosztezi a Dunát és a soroksári Dunát egyaránt. A múlt százudbon, illetvo a századforulón megépi- tott hidak tervezése során még nem számoltak a hidakon vezetékek elhelyezésével, ennek ellenére később ilyen célra is lgénybevették azokat. A jelenlegi Időszakban épülő /vacy újjáépülő / fővárosi Duna-hidak tervezésekor már a közmű hálózatok fejlesztési Igényeit Is figyelembe vették, igy például az Erz3ébet-hld, a l’etőfl-hld éo Árpád-hld számos közművezetéket, köztük nagyméretű / 0 Boo, (5 loo/ csővezetéket is hord. A hidakon**átvezetés lehetőségei azonban korlátozottak,és nem elégítik ki teljes mértékben az ilyen Irányú igé- nyoket. iU |
