1986. november 25. - Budapest Főváros Tanácsa tanácsülési jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.101.a.1)
187
lepszerü többszintes beépítésű területekkel jelentősen bővül a XIV., XVIII., XX., XXI. kerületben, ezzel magyarázható a magasabb értékű lakássürüség ezeken a területeken /a növekedés legnagyobb a XXI.kerületben, 7,4 lakás hektáronként/ . Fokozott mértékben folytatódik a belső városrészek rehabilitációja és rekonstrukciója, ennek következtében Itt a lakásállomány bizonyos mértékben csökken. i A cár kijelölt Ipartermeteket Budapesten nem szükséges növelni, de a további betelepítés érde• kében a tényleges Igényektől függő Utemezéobon a műszaki infrastruktúrát ki kell építeni. Az lnarl területek a főváros egész területét behálózzák. Az 198o-as statisztikai adatok szerint a fővárosban mintegy 5oo vállalat kb. 5000 telephelyet tart fenn. 1983-lg a vállalatok ezáma mintegy öt, a telephelyek ezáma pedig tíz százalékkal csökkent. A városrendezés-területrendezés arra Irányul, hogy az ipari tevékenység a város egyéb funkcióinak zavartalan "egymás mellett élését" lehetővé tegye. A fővárosban tsrvszatt 43oo ha kltsrjedésü ipari tszülst tizennyolc kerületben, 19o különböző nagyságú területegységből áll. Az ezredfordulóig mintegy 32o ha az a terület, amely a főváros tervezett közműfejlesztésének eredményeként betelepíthető lsss: a II., XIX., XVI., XXII. kerületekben 5-10, a XV., XVI., XVII., XX. XXI. kerületekben 35-100 ha-os nagyságban. Budapest és környéke 1971-ben jóváhagyott általános rendezési terv# raktárüzemi létesítmények elhelyezésére az ipari övezeten belül Budapesten raktározásra 3oo ha területet irányozott elő. Az elmúlt években azonban nemcsak ezeket használták fel raktár-telepités céljaira, hanem más ipari övezetekben is helyeztek el raktárakat. A terv az agglomerációs övezetben raktár telepítésre alkalmas jelentősebb területet jelölt észsk-keleten Csömör éB Kerepesterese térségében, délnyugati irányban Budaőrs-Törökbállnt térségében. Funkcionális és városszerkezeti adottságok, valamint a közlekedésfejlesztés távlati tervei alapján a városrészközpontokban, a metró vonalak, ezen kívül a Hungária körút mentén /az Árpád hídfő é3 üllői ut közötti szakaszon/ a városközpont tehermentesítése céljából jelentősebb munkahely telepítés kívánatos. A közlekedés tervezésében fő cél a gyorsközlekedési hálózat folyamatos továbbépítéss, a bevezető főútvonalak kiépítése, az elkerülő, kör- éa harántirányu úthálózati kapcsolatok fejlesztése. Ezáltal a közlekedési hálózat lehetővé teszi a munkahelyek, a közép- ée a felsőfokú ellátás gyorsabb elérését, egyúttal a belsó városrészek tehermentesítését. A regionális terv - a fővárosi közlekedésfejlesztési terv és az országos uthálózatfsjlssztési terv alapján - már a következő másfél évtized során számol a főváros hagyományos főúthálózatát tehermentesítő, elkerülő autópályák /110/, főutak és hldjalk forgalomba helyezésével, ezenfelül a lágymányosi Duna-hid megépítésével is. Bemutatja a fővárosi főúthálózat fejlesztésének szerteágazó feladatait, kiemeli a forgalmas szintbeni vasúti keresztezések kiküszöbölésének fontosságát /a hosszutávu tervidőszakban Budapesten 15, az övezetben 8 helyen/ és kerületenként javaslatot tesz a földutak burkolására. Az övezet úthálózatában sűríti a harántirányu /keresztirányú/ összeköttetéseket, valamint a másodrendű kapcsolatokat a fővárosi úthálózattal. 7.1.3 lágymányosi híd építésével érintett városrendezési kérdések A lágymányosi híd és ezzel a Hungária kflrut-Kőnyves Kálmán körút budai folytatásának megépítése a hid és a csatlakozó úthálózat környezetének helyzeti energiáját .jelentősen fokozza, ezért indokolt e környezet területfelhasználásának felülvizsgálata. m . 69. I _______------------------------- — _ - _ _ _ ■ -----^.._ _
